A béremelkedésen múlhat az idei infláció

Korábbi elemzői konszenzusunk szerint 2018-ban 2,6 százalékos infláció várható, a vélemények azonban széles skálán szóródtak. A 2017-es tényadat megjelenése előtt a legalacsonyabb előrejelzés 1,7, a legmagasabb 3,2 százalék volt, igaz, azóta mindkét elemző módosította prognózisát.

A most feltett kérdéseink után a várható infláció szerintük 2, illetve 3 százalék lehet, ami még mindig nagy eltérés. Érdemes megjegyezni, hogy az előrejelzések akár nagymértékű módosítása teljesen természetes, minél közelebb van az esemény, és minél több részadatot ismerünk, annál pontosabb lehet a prognózis. Kíváncsiak voltunk, mi okozhatja ezt a kilengést az előrejelzésben, ezért megkérdeztük, hogy milyen folyamatok alakíthatják idén a fogyasztói árindexet.

Az eurózónából importált alacsony infláció egyelőre fékezi a magyar drágulást, azonban amikor az euróval fizető országokban elkezdenek emelkedni az árak, akkor az importált tartós fogyasztási termékeken keresztül a magyar árindex is megugorhat – érvelt a 3 százalékos ráta mellett Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője. Ezzel szemben Dunai Gábor, az OTP Bank elemzési szakértője szerint továbbra sem nyomja felfelé az árakat a külső környezet, így az árindex-növekedés 2 százalékra eshet vissza.

A tavalyi két számjegyű bérnövekedési dinamika idén is folytatódhat, ami erőteljes keresletnövekedést generálhat, ez pedig felhajtja a fogyasztói árakat – sorolta tovább indokait a magasabb infláció mellett az Erste elemzője. Az OTP szakértője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az adó- és járulékcsökkentések, illetve a növekvő termelékenység hatása kompenzálhatja majd a jelentős mértékű béremeléseket.

A hatósági árak szinte változatlanok maradnak, vagyis a lakosság továbbra is fix áron vásárolhatja meg az energiahordozókat – érvelt változatlan meggyőződéssel a 2 százalékos infláció mellett Dunai Gábor. Ezzel szemben Ürmössy Gergely az inflációs kosárban 7,5 százalékkal szereplő üzemanyagárakra hívta fel a figyelmet, a nagy hangsúly miatt egy relatív kisebb elmozdulás is jelentős hatással lehet az árindexre.

A fentiek szerint az látható, hogy idén számottevő, pozitív és negatív irányba mutató hatások érik majd a fogyasztói árindexet, azt viszont nehéz megjósolni, hogy melyik hatás lehet az erősebb. Nem véletlen, hogy relatív nagy, 1 százalékpontos eltérést láthatunk a két elemző előrejelzésében.

Azt érdemes megjegyezni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legutóbbi, decemberi Inflációs jelentésében a két szélső érték átlagát prognosztizálta, vagyis a jegybank szerint idén 2,5 százalékos lehet az infláció mértéke Magyarországon.

Mikor érhetjük el fenntarthatóan az inflációs célt?

Dunai Gábor szerint még 2019-ben is csupán 2,5 százalékos lehet az infláció, ennél hosszabb távon nem adott prognózist, így azt sem árulta el, hogy mikortól érheti el a drágulás mértéke a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célját. Ürmössy Gergely szerint viszont már 2018 második vagy harmadik negyedévében, tehát az év közepe táján fenntarthatóan elérhetjük az MNB-célt, és az év második felében is 3 százalék körül alakulhat az árindex növekedése.