Kockázatok az infláció körül

A rövid távú megtakarítások érdemben nem nőnek, amíg negatív a banki betéti reálkamat, továbbra is a fogyasztás marad a húzóerő, és az emberek emellett hiteleket vesznek fel ingatlanvásárlásra – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A bérek növekedésével a háztartások biztonsági tartaléka is nő, így több jut életbiztosításra, nyugdíj-előtakarékosságra, ám arányaiban a fogyasztás dominál ebben az évben is.

Az elemző szerint megalapozott a kormány, a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek több mint 6 százalékos reálbér-növekedési várakozása 2018-ra. Az ING is 9-10 százalékos nominális béremelkedéssel kalkulál, és a jegybankhoz hasonlóan mintegy 2,7 százalékos éves inflációt vár. Mindez egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emeléséből fakad, másrészt a közszolgáltató cégek, illetve a versenyszféra egyes ágazatainak markáns béremelési trendjéből. A több mint 6 százalékos reálbér-növekedés 2019 januárjától újabb 2 szá­za­lékos szochoteher-csökkenést ered­ményez majd a munkáltatóknál.

Ugyanakkor emiatt az éves infláció szempontjából az ING vezető elemzője felfelé mutató kockázatokat lát. Egyrészt ugyanis a béremelkedések miatt nőhetnek az árak, másrészt dinamikusan felfelé ível a kőolajár; a Brent hordója már a 70 dollárt súrolja. Ezek összhatása akár 3 százalékos inflációt is hozhat 2018 egészére. Az idén 3,9, jövőre 3,1 százalékos GDP-növekedésre számít Virovácz Péter. Szerinte elodázhatatlan a termelékenységi mutatók javítása, a beruházások további növelése, a munkaerőt kiváltó gépesítés, automatizálás, digitalizáció.

Az Equilor vezető elemzője, Varga Zoltán lapunknak azt mondta: 5-6 százalékos reálbér-növekedési ütemmel kalkulál ez évre, ami nem éri el a tavalyi, 10 százalék körüli mértéket. A GDP az idén 3,5, míg 2019-ben 3,3 százalékkal bővülhet. Az infláció 2018-ban 2,8, jövőre pedig 3,1 százalék körül alakulhat. A második fél évben tovább erősödhet a fogyasztás, a kereslet növekedése pedig lassú áremelkedést indukálhat. Az Európai Központi Bank szeptember végén valószínűleg kivezeti az eszközvásárlási programot, így az euró-forint árfolyam a 315–320-as sávba kerülhet. Drágább lesz a behozatal, az importált infláció részévé válik a kőolajár-emelkedés is. Az elemző szerint a kormány az idén és jövőre is hozhat olyan intézkedéseket (például bizonyos termékek áfáját csökkenti), amelyekkel kordában tarthatja az emelkedő inflációt. Varga Zoltán úgy véli: az idén a bérkiáramlás miatt jelentős kereslet lehet az állampapírokra és a befektetési alapok (kötvény, részvény, ingatlan) eszközeire is.