A Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszország legfőbb szövetségese, az Északi Liga egyre több jelét adja annak, hogy nem elégszik meg a junior koalíciós partner szerepkörével – írja a Bloomberg. A két párt közötti legutóbbi súrlódást Berlusconi egyik kijelentése váltotta ki, amely szerint el kell nézni a törvényszegést azon ingatlanfejlesztőknek, akik szükségből szegték meg az építésügyi előírásokat. Az Északi Liga pártvezetője, Matteo Salvini azonban határozottan elvetette a volt miniszterelnök ötletét. A napokban újra fellángolt az eurózónával kapcsolatos ellentét is a két párt között. Salvini leszögezte:
az euró nem tesz jót az ország gazdaságának,
ezért megteszi az övezet elhagyásához szükséges előkészületeket, annak ellenére, hogy Berlusconi a múlt hónapban azt nyilatkozta, Salvini már letett e tervéről. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a mostani állás szerint a jobbközép koalíció szerezheti meg a legtöbb voksot a március 4-i választáson. A Bloomberg több felmérés alapján elkészített összesített ranglistája szerint a koalíció támogatottsága 37,5 százalékos. Az Északi Liga népszerűsége (14,3 százalék) növekedett a közelmúltban, megközelítve a stagnáló szavazói bázissal (15,8 százalék) rendelkező Hajrá Olaszországot. Az Öt Csillag Mozgalom támogatottsága 27,2, a kormányzó Demokrata Párté pedig 23 százalékos.
Az olasz statisztikai hivatal, az Istat gazdasági jelentésében arról számolt be, hogy az ország exporttevékenysége továbbra is bővül – Carlo Calenda gazdaságfejlesztési miniszter becslése szerint tavaly 8 százalékkal növekedett –, emellett erősödik a háztartások vásárlóereje, illetve megtakarítási rátája. A fogyasztói árak januárban 0,8 százalékkal emelkedtek éves viszonylatban a decemberi 0,9 százalékos eredmény után. A statisztikai hivatal mérsékelt ütemű gazdasági bővülést helyezett kilátásba, míg az Európai Bizottság 2018-ra 1,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizál.
Az olasz gazdaság sokkal jobb állapotban van, mint az előző, 2013-as választás előtt, ettől függetlenül komoly ökonómiai kihívásokkal kell szembenéznie a következő olasz kormánynak – írja a Financial Times. A lap szerint
a növekedés üteme túl lassú, így Olaszország azon kevés OECD-tagállam közé tartozik, amelynek GDP-je egyelőre nem érte el a válság előtti szintet.
Ráadásul a magas államadósság problémáját, a munkaerőpiac gyengeségeit és a bankrendszer nem teljesítő hiteleit is kezelni kell a fenntartható gazdasági növekedés biztosításához, illetve ösztönző programokra lesz szükség a külföldi befektetések fellendítésére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.