Nagyon megterhelik a magyar családokat az oktatási kiadások

Az uniós háztartások többsége (59 százalék) állni tudta a közoktatás költségeit 2016-ban. Minden negyedik EU-s háztartás egészen könnyen (26 százalék), ötödük könnyen, további 13 százalékuk pedig nagyon könnyen ki tudta gazdálkodni az ehhez szükséges forrásokat – derül ki az unió statisztikai intézetének adataiból.

Az európaiak négytizedének (41 százalék) ugyanakkor komoly kihívást jelent az intézményi oktatási kiadások fedezése: a háztartások 22 százalékának kisebb, bő egytizedüknek (12 százalék) közepes, 7 százalékuknak pedig nagy nehézséget jelent mindez az Eurostat adatai szerint.

A közoktatás megfizethetősége nem igazán függ attól, hogy milyen településtípuson él az ember: a falvakban élők 44 százaléka, a nagyvárosiak 41 százaléka, a kisvárosi és külvárosi háztartások 39 százaléka küszködik az oktatási költségek kigazdálkodásával.

Ezzel együtt az oktatás megfizethetősége egyáltalán nem általános jelenség az Európai Unióban.

2016-ban ugyanis 15 EU-tagállamban okozott gondot a háztartások legalább felének, hogy fedezzék oktatási kiadásait.

A legnagyobb kihívást a görög (89 százalék), ciprusi (82 százalék) román (78 százalék) és horvát (77 százalék) családoknak jelentette az oktatási költségek előteremtése.

A magyarok több mint háromnegyede (76 százalék) szintén pénzügyi nehézségekről számolt be,

ezzel a kihívásokkal küzdő országok „élmezőnyébe” tartozunk. Különösen aggasztó az Eurostat adatai alapján, hogy a magyar háztartások mintegy ötödének nagy nehézséget jelent az oktatásra szánt összeg előteremtése.

Ezzel szemben a finnek (87 százalék), a németek és a svédek (85-85 százalék) döntő többsége könnyedén képes erre saját bevallásuk szerint.

Az oktatási kiadások között a tandíjat, regisztrációs és vizsgadíjakat, továbbá a tankönyvek, iskolai kirándulások és étkezés, továbbá egyéb kapcsolódó kiadásokat számítja az Európai Unió statisztikai hivatala. A felnőttoktatásban érintettek esetében a kieső jövedelmet is ide sorolja az Eurostat.