Nem jutunk előre, ha a bérekkel versenyzünk

Jelenleg nagyon kedvező a konjunktúra, mindenhol azt vélik az elemzők, azt mutatják a felmérések, hogy optimisták a vállalkozók, az üzletemberek – jelentette ki Csath Magdolna, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. A közgazdászprofesszor hozzátette, hogy 2020-ra némi bizonytalanságot tartalmaznak az előrejelzések.

Kína jelentős átalakuláson megy keresztül: olcsó termelőből a tudás irányába. Kína élen jár például a digitalizációban is – tette hozzá.

A termelékenység, a hatékonyság terén, a szervezettségben még le vagyunk maradva

– hangsúlyozta Csath Magdolna, hozzátéve, hogy 2019 és 2020 a változásról fog szólni.

Jól áll a konjunktúra

A fizetőképes kereslet egyre nagyobb Magyarországon – emelte ki Balogh Levente, a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz elnöke. Szerinte elég csak megnézni a kiskereskedelmi adatokat, amelyek még a válság idején is folyamatosan nőttek.

„Az én vállalatcsoportomnak a profittermelő képessége is nőtt, tudtuk fejleszteni a technológiát, sikerült Közép-Európában a legnagyobbak közé nőni” – mondta, kiemelve, hogy a technológiai fejlesztés elengedhetetlen része a fejlődésnek.

Nyúl Sándor, a Gránit-Pólus Igazgatóságának elnöke elmondta, hogy

az ingatlanpiac mindig nagyon pontosan leköveti az általános gazdasági folyamatokat.

Európában is tízéves rekordok dőltek meg, és a magyar lakásépítések is rekordokat döntöttek – tehát jelenleg a konjunktúra valóban erős.

Mi a konjunktúrának inkább a hátrányait tapasztaljuk – fogalmazott Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója. A bérek ugyanis szépen nőnek a régióban, ami általában egy pozitív dolog szerinte egy egészséges gazdaságban, de a vállalatvezetőknek inkább nehézséget okoz ezt kigazdálkodni.

Soha nem fogunk előrelépni, ha a bérekkel akarunk versenyezni a tudás helyett

– hangsúlyozta Csath Magdolna.

Balogh Levente ehhez hozzátette, a béreknél nagyon fontos, hogy Magyarországon jó fizetések legyenek, több pénzük legyen az embereknek. Ha ez megvalósul, akkor a munkavállalók tudnak utazni, vásárolni a plázákban, és tudnak ásványvizet vásárolni.

Amikor 100 ezer forint nettóról beszélek, az egy vállalatnak 250 ezer forintjába kerül, ami egy vicc!

– jelentette ki Balogh Levente. Elmondta, hogy ha egy termelő vállalat 100 forintért szállít be valahová, akkor azt a boltban 230 forintért adják, ami persze bruttó, már a 27 százalékos áfa is benne van, ami szerinte nagyon magas.

A természetes ásványvizek ára nagyon alacsony Magyarországon, vannak 39 forintos ásványvizek is. De találkozott már olyannal is, hogy olcsóbb volt az almasűrítmény, mint egy kiló alma.

Orbán Gábor szerint

a termelékenység nem tart lépést a bérekkel.

A gyógyszeriparban sem nő a termelékenység, amely más tényezőktől is függ, és a szabályozás egyre nagyobb terheket rak a cégekre. Ha erős a konjunktúra, szakképzetlen munkaerőt veszünk fel, több a selejt, több a baleset és így tovább – tette hozzá.

„A képzett munkaerőt meg kell fizetni, ezt tudomásul kell venni” – fogalmazott Nyúl Sándor.

Csath Magdolna szerint a termelékenység most már hosszú ideje nem nő Európában sem, ami a válságnak köszönhető. Elmondta, hogy ebben az időszakban olcsó pénzzel ösztönözték a cégeket, hogy fektessenek be, legyenek beruházások, de ezek mégis elmaradtak, különösképpen a technológia beruházások.

Nem a bérek miatt csökken a termelékenység, hanem amiatt, hogy a többi tényező is elmarad a szükségestől

– hangsúlyozta a közgazdász.

„A hozzáadott érték nem Magyarországon keletkezik – emelte ki Orbán Gábor. Ahhoz, hogy itt keletkezzen, vertikum kellene: az elejétől a végéig itt kellene előállítani a terméket. Szerinte kevés ilyen cég van. Ne az legyen, hogy idehozzák az alkatrészt, és összeszereljük a terméket” – tette hozzá.