A népesség harmada vett részt képzésben 2016-ban

Mindkét nem esetében emelkedett a résztvevők aránya: a nők mintegy 34, a férfiak 31,6 százaléka képezte magát. Míg a legfeljebb nyolc általános iskolai osztállyal rendelkezőknek csak valamivel több mint 17 százaléka, az érettségivel rendelkezőknek már több mint egyharmada, a felsőfokú végzettségűeknek pedig 55 százaléka vett részt a tanulás valamilyen formájában.

A 25–34 évesek 41,6, az 55 éven felüliek 20,4 százaléka vett részt valamilyen képzésben a felmérést megelőző 12 hónapban. A képzés továbbra is az aktív népességhez – ezen belül is a foglalkoztatottakhoz – tartozók körében volt a legnépszerűbb. Míg a foglalkoztatottak csoportjában a részvételi arány 38,7, ez az érték a munkanélküliek esetén 18,2 százalék, az inaktív népességnél pedig ennél is kevesebb volt.

A képzésben való részvétel Magyarország régiói között sem homogén: míg Közép-Magyarországon (36,9), Nyugat-Dunántúlon (36) és Közép-Dunántúlon (34,2) átlag feletti, addig Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon 30 százalék körüli volt a tanulók aránya. A Dél-Alföldön lakók alig több mint egynegyede vett részt különböző tanulási folyamatokban.

A felmérést megelőző egy évben a 25–64 éves népesség 4,1 százaléka vett részt iskolarendszerű képzésben, ami 0,9 százalékponttal magasabb az 5 évvel ezelőttihez viszonyítva. Elsősorban a felsőfokú képesítés megszerzése volt a cél: mintegy 60 százaléknak az alap- vagy mesterképzésben megszerezhető végzettség, csaknem 9 százaléknak pedig a doktori cím (PhD, DLA) megszerzése.

A képzésben részt vevők 9,5 százaléka középfokú szakképzésben, 9 százaléka felsőoktatási szakképzésben, 7,2 százaléka pedig gimnáziumi osztályokban tanult. Az iskolarendszerű képzésben való részvétel okait vizsgálva – az 5 évvel ezelőtti felméréshez hasonlóan – a résztvevők a munkával kapcsolatos indokokat tették első helyre. A kedvezőbb karrierkilátások, a képesítés megszerzése és a jobb elhelyezkedési esélyek mellett jelentős arányú volt a személyes érdeklődési körbe tartozó területeken való továbbképzés, illetve a mindennapi életben hasznos ismeretek megszerzése is. Számottevő vonzerő volt az új emberekkel való megismerkedés lehetősége és a magasabb színvonalú munkavégzés is.

A felnőtt népesség iskolarendszeren kívüli képzésben való részvételi aránya 30,5 százalékra nőtt, ami 5,3 százalékponttal magasabb volt az 5 évvel korábbinál. A nők 31,7, a férfiak 29,3 százaléka tanult ily módon. Az iskolarendszeren kívüli képzésekben – az 5 évvel korábbi eredményektől eltérően – a részvételi arány a 35–44 évesek körében volt a legmagasabb, 35,5 százalék, az 55–64 éveseknél a legalacsonyabb, 20 százalék.

Az iskolarendszeren kívüli képzésekben a felsőfokú végzettségűek több mint 50 százaléka vett részt, a középfokú végzettségűeknél 32,2, a legfeljebb általános iskolai végzettségűek esetében pedig mindössze 16,6 százalék ez az arány. Az 5 évvel korábbi időszakhoz hasonlóan a magyar felnőtt népességből a legtöbben a képesítést nem nyújtó szakmai tanfolyamokat választották, ide tartozott a 25–64 éves népesség 12,5 százaléka. A második legnépszerűbb képzési típus a konferencián és szemináriumon való részvétel volt. Ezek a képzési formák elsősorban a felsőfokú végzettségűek körében fordultak elő, a teljes népességhez képest jelentős volt a csapatépítő tréninget, a nyelvtanfolyamot, az ismeretterjesztő előadásokat látogatók aránya. Szintén népszerű volt a munkához kapcsolódó betanítás és az OKJ-képzés is, ez utóbbiban a középfokú végzettséggel rendelkezők vettek részt a legmagasabb arányban.