Számos cégnél tapasztalható az utóbbi években, hogy a munkaidőkeretben bevezették a törzsidőt és a peremidőt, például elegendő 9 és 14 óra között a munkahelyen tartózkodni – mondta a Világgazdaságnak Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke. A kereskedelemben, sőt már egyes autóipari beszállító cégeknél is alkalmazzák a részmunkaidős foglalkoztatást. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programnak (Ginop) is köszönhető, hogy egyre több kkv egy munkakörben két dolgozót alkalmaz, megosztott munkaidővel. Nemritkán a cégvezetés arra is rábólint, hogy egyes ágazatokban heti egy-két nap otthonról dolgozzon a munkavállaló.
A kormány a Ginop 5.3.2-16 kódszámú uniós pályázat kiírásával kívánja ösztönözni a rugalmas foglalkoztatás elterjesztését. Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár hangsúlyozta: be kell vonni az inaktívakat a munkaerőpiacra. A rugalmas foglalkoztatás a kisgyermeket nevelő nők és az idősödő munkavállalók foglalkoztatásának esélyeit növelheti. A Ginop 5.3.2-16-ban 8,4 milliárd forint áll rendelkezésre, és 2018. november végéig lehet rá jelentkezni. A felhívás révén a kis- és középvállalkozások legalább 3,1 millió, legfeljebb 15 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak. A részmunkaidő és a távmunka mellett más atipikus foglalkoztatási forma is bevezethető, például a munkakörmegosztás, rugalmas munkaidő, kötetlen munkarend. Akár 1600 pályázat is támogatható.
Összehasonlításképp a Magyarországon dolgozó 4 millió 450 ezer főből mintegy 203 ezret foglalkoztattak részmunkaidőben tavaly a harmadik negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, közülük csaknem 129 ezer nő, 74 ezer pedig férfi. A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a 15–64 éves korosztályban a dolgozókhoz képest 4,8 százalék – 2016-os KSH-adat –, a nők 6,8, a férfiak 3,1 százaléka dolgozott így. A Dél-Alföld vitte a prímet 6,5 százalékos részmunkaidős foglalkoztatottsági mutatóval. A régiókban 2016-ban 2015-höz képest csökkent a részmunkaidősök száma, kivéve a Közép-Dunántúlt, ahol stagnált, itt arányaiban a legkevesebben, a dolgozók 3,2 százalékát foglalkoztatták részmunkaidőben. Az Európai Unióban a 20–64 éves korosztály foglalkoztatottjainak 18,9 százaléka dolgozott részmunkaidősként 2016-ban, a nők 31, a férfiak 8 százaléka. Hollandiában a foglalkoztatott nők 75 százaléka volt részmunkaidős.
A rugalmas foglalkoztatás nem merül ki a részmunkaidőben. A Magyar Távmunka Szövetség (MTSZ) 2016-os kutatása szerint Magyarországon a munkavállalók 3 százaléka távmunkás, holott az Ipsos felmérése szerint 37 százalékuk dolgozna így. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban ez az arány tíz százalék felett van. Az MTSZ kutatása szerint míg az irodában átlag napi 27 perc volt a nem konkrét munkavégzéssel eltöltött idő, addig a távmunkában ez 16 percre csökkent.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.