A japán kormány kedden közzétett előzetes adatai szerint a tavalyi utolsó negyedévben 0,1 százalékkal nőtt Japán bruttó hazai terméke (GDP) az előző három hónaphoz képest, míg éves összevetésben 0,5 százalékos volt az emelkedés.
Az adatok valamivel kedvezőtlenebbek a várakozásoknál: elemzők 0,2 százalékos negyedéves növekedésre számítottak a harmadik negyedévi 0,6 százalék után, míg éves összehasonlításban 1,0 százalékos emelkedést vártak az előző negyedévben mért 2,2 százalékos növekedést követően.
Japán gazdasága a mostaninál hosszabb egybefüggő időszakban utoljára az 1986 második és az 1989 első negyedéve közötti 12 negyedévben nőtt. Ez volt a hírhedt japán buborékgazdaság összeomlása előtti csúcspont.
A tavalyi negyedik negyedévben az export, az állótőke beruházások és a belső fogyasztás húzta a növekedést. A háztartások fogyasztása, amely a GDP nagyjából kétharmadát teszi ki, 0,5 százalékkal nőtt az előző negyedévhez hasonlítva, erősebben az elemzők 0,4 százalékos medián várakozásánál, de kisebb mértékben az előző negyedévi 0,6 százaléknál.
A beruházások 0,7 százalékkal, az export pedig 2,4 százalékkal nőtt, míg a robusztus belső keresletnek köszönhetően az import 2,9 százalékkal ugrott meg.
A reálbérek azonban – három negyedéven belül először – csökkentek, mégpedig 0,4 százalékkal, ami veszélyt jelenthet a hazai keresletre. Elemzőket azonban nemcsak a bérek lanyha növekedése, hanem a részvényárfolyamok csökkenésének a vagyonokra gyakorolt kedvezőtlen hatása is nyugtalanítja.
Motegi Tosimicu japán gazdasági miniszter úgy kommentálta az adatokat, hogy a gazdaság „mérsékelt ütemben növekszik”, és a kormány erőfeszítéseket tesz a termelékenység fokozására, valamint a humánerőforrás fejlesztésére. „A várakozások szerint mind a foglalkoztatottság, mind a jövedelmi feltételek javulnak, és a kormány arra számít, hogy a gazdaság főleg a belső fogyasztásnak köszönhetően növekszik” – mondta a miniszter.
A japán GDP 1,6 százalékkal nőtt tavaly, immár a hatodik egymást követő évben növekedett. A nominális GDP 1,4 százalékkal, 546 ezer milliárd jenre emelkedett. Abe Sindzó kormánya 2020-ra el akarja érni a 600 ezer milliárd jenes értéket.
A japán kormány a napokban közölte, hogy Kuroda Haruhiko jelenlegi kormányzót újrajelölik a jegybank élére. Japánban ritkán fordul elő, hogy egy jegybanki elnök második mandátumot is kap. Ez annak a jelzése, hogy nem változik a Kuroda által folytatott rendkívül laza monetáris politika. A kérdés csak az, hogy kik lesznek a helyettes kormányzók és ők milyen politikát részesítenek előnyben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.