Aggódnak a szójatermelők a retorziók miatt

Donald Trump tegnap aláírta az elnöki rendeletet, amelynek értelmében vámot vethetnek ki 60 milliárd dollár értékű kínai importra. Az intézkedés nem lép azonnal hatályba, azt egy konzultációs folyamat előzi meg. Az elnök emellett utasította a pénzügyminisztériumot, hogy javasoljon intézkedéseket a kínai befektetések korlátozására az Egyesült Államokban.

Ez volt Trump első, közvetlenül Kína ellen irányuló lépése, amelyet egy hét hónapos vizsgálat előzött meg Robert Lighthizer kereskedelmi képviselő vezetésével. A következtetés szerint Kína azért korlátozza területén a külföldi vállalatok működését, hogy technológia átadására kényszerítse őket, emellett kibertámadásokat szervez kereskedelmi titkok megszerzése céljából. Washington azzal is gyanúsítja a pekingi kormányzatot, hogy amerikai befektetésre utasít kínai cégeket stratégiai fontosságú technológiai ismeretek megszerzése érdekében. Ez az Egyesült Államokon kívül aggasztja és ellenlépésekre készteti az Európai Uniót is. „Nagyon súlyos problémát jelent a szellemi tulajdon elveszítése, márpedig ez az amerikai gazdaság legnagyobb előnye” – mondta Lighthizer amerikai törvényhozók előtt. Becslések szerint a hamisított árucikkek, a lopott szoftver és a kereskedelmi titkok értéke elérheti a 600 milliárd dollárt.

A kínai kereskedelmi minisztérium már a döntés bejelentése előtt figyelmeztetett, hogy meg fog tenni minden szükséges intézkedést érdekei védelmében. Azt nem tudni, hogy Peking valóban kész-e konfrontálódni az Egyesült Államokkal, de azt még Lighthizer is elismerte, hogy az amerikai agrárium ebben gyenge pont. Valószínűleg ugyanezt célozzák majd meg a válaszlépésekkel, annál is inkább, mert ez azon kevés szektor egyike, ahol az USA rendelkezik többlettel a kétoldalú forgalomban.

Elsősorban a szója jöhet szóba. Kína az Egyesült Államok legnagyobb vásárlója, tavaly oda irányult a teljes termelés több mint egyharmada, ami 14,6 milliárd dolláros üzletet jelent. Az amerikai szójatermelők szövetségének vezetője szerint az esetleges kínai ellenlépésnek hosszú távú következményei lennének, mert a versenytársak alig várják, hogy a helyükre léphessenek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének becslése szerint Brazília egy évtizeden belül – megelőzve az USA-t – a világ legnagyobb szójatermelőjévé válik; a két ország adja ma a globális termelés 80 százalékát. Egy esetleges kínai ellenlépésnek politikai következményei is lehetnek, mert a szójatermelés az ország középső részén fekvő államokban koncentrálódik, ahol Trump nyert. Kína mellesleg évi mintegy 20 milliárd dollár értékben importál mezőgazdasági termékeket az Egyesült Államokból. Könnyű célpont lehet a visszavágásra a cirok, amely szintén a kínai piactól függ, valamint a sertéságazat is.

Az Oxford Economics brit kutatóközpont becslése szerint a 60 milliárd dollár értékű kínai importra kivetett 25 százalékos vám – a hasonló mértékű ellenintézkedésekkel együtt – idén 0,1 százalékponttal, jövőre ennél valamivel kevesebbel veti vissza Kína növekedését. Az amerikai gazdaságra gyakorolt hatása ennél kisebb lesz.

A Best Buy szakít a Huaweijel

Az Egyesült Államok legnagyobb elektronikai cikkeket forgalmazó áruházlánca, a Best Buy a következő hetekben kiveszi kínálatából a Huawei termékeit – értesült megbízható forrásból a Reuters. Korábban hasonló intézkedéseket hoztak amerikai távközlési cégek is, például az AT&T. Két republikánus szenátor pedig törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint az amerikai kormány nem vásárolhat vagy bérelhet telekommunikációs eszközöket a Huaweitől és a ZTE-től, nehogy ezeket a kínai cégek kémkedésre használják.