Kedvező eredményekre számít a lengyel jegybank

A jegybanki prognózis szerint az infláció 2019 második felére átlépi majd a 2,5 százalékos célt és 2020 végéig a céltartomány felső határánál marad annak köszönhetően, hogy a potenciális bruttó hazai termék 1,8 százalékának megfelelő pozitív kibocsátási rés (output gap – a tényleges és a potenciális termelés különbsége) alakul ki és továbbra is kedvezően alakul a foglalkoztatási helyzet.

A kibocsátási rés nagysága alapján az elkövetkező években a gazdaság minden szektorában erősödő keresleti nyomásra lehet számítani és a javuló gazdasági hangulati tényezők az inflációs nyomás fokozódásában tükröződnek majd vissza – fogalmaz a dokumentum.

A lakossági kereslet a javuló foglalkoztatási viszonyoktól kap majd megerősítést annak köszönhetően, hogy a korlátozott kínálatból meríteni kénytelen munkaerő-kereslet gyorsuló ütemű bérkiáramláshoz vezet. A foglalkoztatás növekedési üteme viszont lassulni fog elsősorban a kínálati korlátok miatt, a bérnövekedés üteme azonban meg fogja haladni a termelékenység javulásának a mértékét.

Egyelőre azonban még viszonylag kicsi a növekedési korlátait az elégtelen munkaerő-kínálatban látó vállalatoknak a száma – mutat rá a jegybank prognózisa, megjegyezve ugyanakkor, hogy a bérnövekedés ütemét az Ukrajnából érkező menekültek nagy száma is fékezni fogja.

A lengyel jegybank elemzése szerint az elkövetkező években várhatóan fokozódó inflációs nyomás hatását tompítja majd a zloty árfolyamának az erősödése, az alacsony globális inflációs ráta, valamint az energia- és a nyersanyagárak csökkenése.

A GDP-növekedési ütem a 2017 második felében elért csúcshoz képest valamelyest mérséklődni fog. Az idén várhatóan 4,2 százalék lesz, majd 2019-ben 3,8 százalékra, 2020-ban pedig 3,6 százalékra csökken. A jegybank a lakossági fogyasztás és a tőkefelhalmozás korábbinál kedvezőbb kilátásai miatt módosította felfelé GDP-növekedési előrejelzését novemberi prognózisához képest. Mindezt annak ellenére, hogy a külkereskedelem szerepét valamelyest gyengülni látja a bruttó hazai termék előállításában.

A GDP-növekedés elsőszámú motorja egyelőre a lakossági fogyasztás marad a jegybank prognózisa szerint, de a termelési kapacitáskorlát elérése miatt fellépő bővítési igénynek és az uniós támogatásoknak köszönhetően fokozatosan átadja a szerepét a vállalati beruházásoknak.

A GDP-növekedés alakulására a legnagyobb negatív kockázatot a jegybank megítélése szerint a foglalkoztatásnak a jelzettnél gyengébb alakulása jelentheti, amennyiben a munkaerő-kínálat a vártnál kisebbnek bizonyul.