Szépen telítődik a munkaerőpiac

Csökkenőben a munkanélküliség

A 15–74 éves férfiak körében 24 ezer fővel, 87 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma, munkanélküliségi rátájuk pedig 1 százalékponttal, 3,5 százalékra mérséklődött. A nők esetében a változások mintavételi hibahatáron belüliek voltak, a munkanélküli nők létszáma 91 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk pedig 4,3 százalék volt tavaly december és idén február között az egy évvel korábbi adatokhoz képest – írja jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A jelentés szerint a 15–24 éves munkanélküliek száma 36 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 11 százalékra változott, a munkanélküliek egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal, 3,5 százalékra, míg az 55–64 éveseké 1,8 százalékponttal, 2,4 százalékra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 14,9 hónapra csökkent; a munkanélküliek 37,9 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 5,8 százalékkal, 279 ezer főre csökkent 2018. február végén az egy évvel korábbihoz képest.

Egyre többen dolgoznak

A foglalkoztatottak létszáma 1,6 százalékkal magasabb, 4 millió 441 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 129 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 40 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 20 ezer fővel csökkent az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 388 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoport foglalkoztatási aránya 1,7 százalékponttal, 68,7 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 2,1 százalékkal, 2 millió 401 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 2,2 százalékponttal, 75,9 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma (a mintavételi hibahatáron belül) 1 millió 987 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,1 százalékponttal, 61,7 százalékra nőtt – áll a jelentésben.

A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak létszáma 11 ezer fővel, 291 ezerre, a foglalkoztatási ráta pedig 28,2 százalékra csökkent. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) korosztályba tartozók körében egyaránt emelkedett a foglalkoztatottak száma; foglalkoztatási rátáik is javultak, előbbieké 1,3 százalékponttal, 83,9 százalékra, utóbbiaké 3,4 százalékponttal, 53,8 százalékra nőtt.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,8 százalékponttal, 73,9 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 81,8, a nőknél 66,2 százalék.

Tartjuk a helyünket az összesítésben

A munkanélküliek száma 68 hónapnyi folyamatos mérséklődést követően 3,8 százalékon áll, így nemzetközi összehasonlításban Magyarország továbbra is a negyedik legalacsonyabb munkanélküliségű országa az Európai Uniónak – reagált a KSH adataira Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető ismertette, a következő időszak feladata a munkaerő-tartalék mozgósítása, a mobilitás ösztönzése mellett a szakképzés és a felnőttképzés erősítése.

A kormány kezdeményezésére elfogadott hatéves bérmegállapodás és adócsökkentési program tovább élénkítheti a munkaerőpiacot, egyfelől tovább ösztönözve a munkavállalási hajlandóságot, másfelől növelve a magyar munkaerő itthon tartását. A foglalkoztatás folytatódó bővülését emellett tovább segítheti, a vállalatok bejelentett kapacitásbővítései, a háztartások növekvő fogyasztása, a kormány intézkedései következtében fellendülő lakásépítések, valamint az EU-s források kifizetésének felgyorsítása – tette hozzá a tárcavezető.

Jobbak az eredmények, de nő a cégek munkaerő éhsége is

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a hazai munkaerőpiac lassan, de tovább javul. A javulás mértéke azonban trendszerűen csökken, ahogy fokozatosan közelítünk a teljes foglalkoztatáshoz – tette hozzá. Mindeközben szerinte a vállalatok munkaerő iránti éhsége nem látszik enyhülni, vagyis a munkaerőhiány egyre csak erősödik. Az idei év végén a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék körül alakulhat, ami egy nagyjából 10 százalékos nettó béremelkedéssel párosulhat – fűzte hozzá.