Ha kedd, akkor infláció

A hetet a külkereskedelmi forgalom februári alakulásáról szóló adatainak a közreadásával indítja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Januárban az olló tovább szűkült, az export euróban mért értéke 10,2, míg az importé 9,1 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 135 millió euróval, 698 millió euróra emelkedett. Az export euróban számított értéke több mint egymilliárd euróval nőtt tavaly decemberhez képest, és 785 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbit. Az import 824 millió euróval nőtt havi és 650 millió euróval éves összevetésben. A CIB Bank elemzői szerint a külkereskedelmi szufficit egyre távolabb kerül a 2016-os tízmilliárd eurós értéktől, mértéke az idén jó esetben elérheti a 7,5 milliárd eurót.

A KSH holnap adja közre a fogyasztói árindex márciusi adatait, az előzetes várakozások szerint az éves bázisú infláció stagnálhatott Magyarországon. Noha a feldolgozott élelmiszerek, az üzemanyag és a piaci áras energia éves árindexei csökkenhettek, az iparcikkek esetében a pénzromlás üteme felgyorsulhatott – mindezt figyelembe véve Dunai Gábor, az OTP Elemzési Központ stratégája 1,9 százalékos pénzromlási ütemre adott becslést, miközben a piaci és a világgazdaság saját márciusi konszenzusa egyaránt 2,1 százalékos drágulási iramról szól. Abban viszont teljes az egyetértés az elemzők körében, hogy a következő hónapokban nem számítanak arra, hogy a jelenlegi szintről érdemben elmozdulna az infláció.

A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáját legközvetlenebbül befolyásoló gazdasági mutató fő mozgatórugóit a stabilitás jellemzi: az importált infláció és a nyersanyagárak változása nagyon alacsony, a hatósági árak a parlamenti választási évekhez hasonlóan szinte nem is emelkednek, az élelmiszerek inflációja csökkenő pályán halad. Emellett az adócsökkentések és néhány bázishatás is a fogyasztói árindex alacsonyan maradásának irányába hat. Az erős belső kereslet által meghatározott inflációjú termékkörökben viszont érezhető a gyorsulás, ami 2019-ben, a fent említett tételek hatásainak enyhülésével meglepetést is okozhat.

Kedden közlik a márciusi fogyasztói árindexet az Egyesült Államokban is, ahol a piaci konszenzus ezúttal 2,3 százalékos átlagos drágulást vetít előre, szemben az egy hónappal korábbi 2,2 százalékos tényadattal. Az elemzők tehát minimális mértékű emelkedésre számítanak inflációs téren, de ennek elsősorban a tavalyi negatív bázishatások kifutása az oka. Az alapfolyamatok nem változtak érdemben, azaz a feszes bérdinamika és a fiskális politika által megtámogatott, robusztus növekedés ellenére az infláció továbbra is alacsony, és az árindex rövid távú alakulását illető várakozások is lehorgonyoztak.

A márciusi munkaerőpiaci adatok némi meglepetést okoztak, mivel a nem mezőgazdasági álláshelyek száma a vártnál sokkal kisebb mértékben emelkedett, de az előző havi jó adat után ez inkább átmeneti visszaesésnek tekinthető – vélekedik Módos Dániel, az OTP elemzője. A bérdinamika is 2,7 százalékos volt, előretekintve ennek emelkedését az aktivitási ráta egy ideig képes lehet visszafogni, így a munkaerőpiac oldaláról érdemi inflációs nyomás csak későbbre várható. Donald Trump adócsökkentése és az infrastrukturális beruházások emelkedése miatt a gazdasági növekedés a Fed szerint 2,7 százalékig emelkedhet. Azaz a feszes munkaerőpiaci kondíciók melletti fiskális ösztönzés növelheti annak az esélyét, hogy a gazdaság túlfűtötté válik, ami fokozódó inflációs nyomáshoz vezethet.

A piac egyelőre közel 80 százalékos esélyt ad a júniusi kamatemelésnek, összességében pedig az év hátralévő részében két kamatemelést vár. (A márciusi 25 bázispontos emeléssel az irányadó ráta az 1,50–1,75 százalékos sávba került.) Amennyiben a mostani inflációs adatok meghaladják a várakozásokat, illetve a következő hónapokban pozitív meglepetések jönnének az inflációban, akkor Módos Dániel szerint emelkedne a további kamatemelés esélye, ami egyidejűleg a dollár erősödésének irányába hathatna.