Raiffeisen: öt százalékkal bővülhetett idén a gazdaság

Az elmúlt években két negyedév volt, amikor elérte a növekedés ezt a szintet, ami a kifejezetten kedvező külső környezetnek köszönhető. A bővülés szerkezete átalakul idén, nagyobb hangsúly lesz a fogyasztáson. Az államháztartási hiány az első negyedévben jelentősen magasabb volt, ami a gazdasági növekedéshez is jelentősen hozzájárult, nagyjából 1 százalékpont lehet ez a többlet. A beruházás bővülése fennmarad, fordulat várható viszont az exportnál, míg tavaly negatívan járult hozzá a szektor a GDP emelkedéséhez, addig az első negyedévben ez pozitív lehet, ami mögött a kivitel kapacitásainak bővülése állhat.

A mérleg nyelve egyelőre arra mutat, hogy a GDP-bővülés idén 4 százalék felett alakulhat.

Az üzemanyagárak emelkedése felnyomhatja az inflációt, azonban egész évben átlagosan a tavalyival megegyező lehet a fogyasztói árindex emelkedése.

Két éven belül nem érhetjük el a 3 százalékos inflációs célt fenntarthatóan.

Az új kormány gazdaságpolitikája nagyon sok szempontból változatlan maradhat, a hiány idén és jövőre is 2-2,5 százalék körül alakulhat, ami az adósságráta csökkenő pályájához is hozzájárul. Az MNB és a kormány között megmaradhat a stratégiai együttműködés, egyrészt az alacsony kamatkörnyezet, másrészt a stabil forintárfolyam fenntartásával.

Új elemként a versenyképességi fókusz lehet hangsúlyos a negyedik Orbán-kormány gazdaságpolitikájában. Ez segíthet tartóssá tenni a gyors gazdasági növekedést.

A beruházások egyik pillére a banki hitelezés lehet, a kétszámjegyű állománynövekedés megvalósulhat a következő években. Az adózás átalakítása a kkv-szektornak kedvezhet, az iparfejlesztés pedig sokkal aktívabb lehet, mint eddig volt.

Az szja és a járulékok is csökkenhetnek, és folytatódhatnak a szektorális, célzott áfacsökkentések.

Emellett a KFI tevékenység is felfuthat, erre voltak már jelzések. Az állam modernizációja eddig elmaradt, kérdéses, hogy a következő négy évben érdemben változhat-e a rendszer.

A makromutatók alapján nem megalapozatlan a kétszámjegyű hitelállomány növekedése, 2008 és 2016 között leépültek az állományok, így jelenleg a GDP-arányos mutatók rendkívül alacsonyak a V4-es országok összehasonlításában (különösen a lakáshiteleknél). Bőven van tér a növekedésre, azonban 12 évre előre nehéz előrejelzést adni, inkább víziónak mondható a jegybank által kommunikált cél.