Heves viták kereszttüzében az európai uniós támogatások

Az Európai Bizottság folyó áron 1279 milliárd (2018-as árakon 1135 milliárd) eurós költségvetési tervezetet dolgozott ki a 2021–2027-es időszakra, ami a Nagy-Britannia kilépése után maradó 27 tagállam együttes bruttó nemzeti termékének (GNI) az 1,11 százaléka. A mostani költségvetési ciklusban az országok a nemzeti jövedelmük 1,03 százalékát utalták át az uniós költségvetésbe, a befizetések GNI-arányosan nőnek.

A javaslat egyes kiadások jelentős lefaragását is tartalmazza: 5 százalékkal csökkentenék az agrártámogatásokat, ezen belül 4 százalékkal a közvetlen kifizetéseket, valamint 7 százalékkal a kohéziós alapokat – ismertette az Európai Parlamentben, majd később a sajtótájékoztatón Günther Oettinger költségvetési biztos. (Némi ellentmondás, hogy a bizottság hivatalos internetes oldalán olvasható költségvetési tervezetben az agrártámogatásoknál és a kohéziós alapoknál is 5 százalékos csökkentés szerepel.)

Az agrártámogatások a jelenlegi költségvetés kiadásainak mintegy 40 százalékát teszik ki, a kohéziós alapok pedig az egyharmadát, és a biztos is elismerte, hogy a csökkentésükről éles vita várható. Franciaország, az uniós agrártámogatások messze legnagyobb haszonélvezője már az ismertetése után elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot, amely „példátlan veszélyt jelent a gazdaságok életképességére azáltal, hogy komoly hatással van a termelők jövedelmére”.

Franciaország nem fogadhatja el a gazdálkodók közvetlen jövedelmének semmiféle csökkenését

– írta közleményében Stephane Travert francia agrárminiszter.

Vannak olyan területek is, amelyek több pénzt kapnak majd.

A tervezet növelné a kutatásra és az innovációra, a digitális gazdaságra, a határigazgatásra, a biztonságra és a védelemre költött összegeket, az Erasmus-program kiadásait megduplázzák, és változatlanul hagyják az európai szintű infrastruktúra-, különösen közlekedésfejlesztésre szánt összeget.

Nincs változás

Vannak hatályban lévő európai uniós szerződések, ezek alapján dolgozunk. Minden más feltételezés jogi értelemben nem létezik – mondta lapunknak Kovács Zoltán kormányszóvivő. | VG

A költségvetés tervezetét Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke és Oettinger ismertette szerdán az Európai Parlamentben, ahol reményeik szerint a jövő júniusi EP-választásokig befejezik róla a vitát. Juncker szerint a költségvetés gyakorlatias és eredményközpontú, amelyben a kiadások csökkentésével és új források biztosításával adnak válaszokat az EU előtt álló kihívásokra. A javaslat szerint évi 22 milliárd eurót, a költségvetés mintegy 12 százalékát biztosítanák három forrásból: az emissziókereskedelem bevételének 20 százalékából, egy újonnan bevezetendő, 3 százalékos adóból, a közös összevont társaságiadó-alapból, valamint a nem újrahasznosított műanyagok után befizetendő tagállami hozzájárulásból (ez kilónként 80 eurócent lesz).

A költségvetésről hatalmas vita várható az EP-ben és a tagállamok között, a holland külügyminiszter például azonnal közölte, hogy a javaslat ebben a formában elfogadhatatlan Hága számára.

Az EU bevételei csökkennek az Egyesült Királyság kilépése miatt. Ha csökkennek a bevételek, akkor kevesebbet kell költenünk

– jelentette ki Stef Blok. A gazdagabb tagállamok közül Hollandia és Svédország már korábban közölte, hogy nem hajlandó többet befizetni a közös kasszába, a szegényebb keleti államok pedig, például Lengyelország, a kiadások visszafogását nem akarja elfogadni.

Nagy ellenállás várható a Bizottság azon javaslatával szemben is, amely szerint a jogállamiság követelményeinek meglétéhez kötnék az uniós kifizetéseket. A korábban kiszivárgott hírt a Bizottság elnöke megerősítette, amikor bejelentette, hogy az adófizetők pénzével való felelős kormányzás érdekében most első alkalommal „a jogállamisághoz kötődő új mechanizmussal biztosítaná a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást”.

Az újonnan javasolt eszköz lehetővé teszi Brüsszelnek, hogy „felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon”.

Szakértői vélemények

Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője

Elfogadható a csökkentés

A közzétett tervezetben a Természeti erőforrások és környezetvédelem pénzügyi soron 378,9 milliárd euró áll, amiből 286,2 a piacvédelmi intézkedések és a közvetlen kifizetések forrása lesz, folyó árakon. Ez a két összeg 2018-as árakon 336,6, illetve 254,2 milliárd eurót tesz ki. Ezen belül a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetése 5 százalékkal csökken. Ez elfogadható, bár az ördög a részletekben bújik meg. Ez azt jelenti, hogy az agrárpolitika az EU legnagyobb költségvetési fejezete marad. Örülhetünk annak is, hogy megmarad a két pillér – a közvetlen kifizetés és a vidékfejlesztés –, de az utóbbiban a tervek szerint nő a nemzeti hozzájárulás aránya. Bizonyos, hogy egy vitákkal, egyeztetésekkel zsúfolt időszak áll előttünk. | K. Z.

Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója

Az történt, amire számítottunk

A tegnap bejelentett brüsszeli terv csupán javaslat, amely a politikai tárgyalásoktól függően jócskán módosulhat még. Évekkel ezelőtt is azt mondtuk, hogy ha 10-20 százalék közötti csökkenés történik, azzal elégedettek lehetünk. Az történt, amit vártunk. Ha a politikai egyeztetések után inkább 10 százalék felé közelít a Magyarországot érintő kiesés, akkor annak úgy lehet igazán örülni, ha a felhasználható uniós források nem kötöttek, és Magyarország valóban az érdekében álló területekre költheti. Miközben a tagállami befizetések 10 százalékkal emelkednek, csökken a felzárkózási alap mérete és az agrártámogatások. Brüsszelhez viszont több pénz kerül, ahogy a biztonságra és a szomszédpolitikára szánt pénzek is nőnek. | H. F.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

Maga ellen dolgozik az EU

A Magyarország számára is alapvető felzárkóztatási támogatások csökkentésével az Európai Unió saját maga ellen dolgozik, az ilyen irányú lépéseivel a fennmaradását teszi kockára. Brüsszel haszonra tesz szert az olyan perifériaországokból, mint Görögország, Portugália, Bulgária vagy Magyarország, hiszen ezekből a tagállamokból az unió központjába áramlik a kvalifikált munkaerő és a tudás, ennek a folyamatnak pedig olyan nagy nyugat-európai nemzetállamok lesznek továbbra is a haszonélvezői, mint Németország vagy Franciaország. A támogatások megnyirbálásával a magas hozzáadott értékű termelésben tovább nyílhat az olló a javukra, s bármikor azzal szembesülhetünk, hogy a magyar tudás német szabadalommá válik. | Gy. B.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható