Nem is a bitcoin az érdekes

Napi szinten találkozhatunk a technológia jövőjét befolyásoló hírekkel, amelyek jellemzően pozitívak, de mégis csak mérsékelten hatnak a bitcoin vagy épp az ethereum árfolyamára – jelentette ki megnyitójában a Blockchaineum 2.0 konferencia egyik főszervezője, Czeglédi Tamás. Közel

fél évvel ezelőtt a bitcoin árfolyama még 20 ezer dollár felé ralizott, ami óriási hype volt

a kriptovalutáknak és magának a technológiának is.

A bitcoin kevésbé izgalmas

– hangsúlyozta Czeglédi, hozzátéve, hogy sokkal érdekesebb (és fontosabb) a tokenizáció vagy épp a smart kontraktusok (okos szerződések) alkalmazása a való életben. Hozzátette: lassan megtanuljuk, hogy a blokklánc tokenek nélkül csak egy adatbázis. Dollár tízmilliárdok érkeztek a piacra, így a következő időszak szerinte főleg a szabályozói kihívásokról fog szólni.

Szabó Dávid, a Symbol Network alapító tagja előadásában a tokenizációra több definíciót is adott, talán a legegyszerűbb és leginkább kézzelfoghatóbb az, hogy a tokenizációval egy önálló értékkel bíró eszköz kap egy egységes tokenben meghatározott értéket. Elmondta, hogy

a kriptovaluták nem úgy viselkednek mint a cégek, hanem sokkal inkább úgy, mint az országok

– szavai szerint a tokeneknek ugyanis van GDP-je.

Benedek Péter, a Blockchain Competence Center vezetője szerint az Európai Unió egy kicsit lemaradt a világ többi részéhet képest, mert az elmúlt másfél-két évben csak és kizárólag a szabályozást érintették a kérdések. Az unió azonban úgy tűnik, hogy azon az úton indul el, amivel ezt a lemaradást csökkentheti, hiszen olyan programok, stratégiák kerültek ki, amik a kommunikáció szintjén is előremutató képet festenek a blokklánc technológia alkalmazásáról. Elindulnak ugyanis olyan K+F projektek, amelyek mögött több száz millió eurós anyagi háttér van – tette hozzá.

Elmondta, hogy elindul, megjelenik végre a gyakorlati felhasználás és a végrehajtott projektek is kezdenek megjelenni. A gyakorlati kérdések elindultak, míg a szabályozást illetően őszre ígértek konkrétumokat, amire a pénzmosás miatt szerinte szükség is van.

Készül a magyar stratégia is

Magyarországon a fintech stratégia keretében készül az országos blokklánc stratégia – jelentette ki Benedek Péter.

A stratégia alapvetően két lábra épül, ugyanis az gazdaságfejlesztési és szabályozási részre osztható.

Szerinte olyan javaslatokat kell megfogalmaznia ennek a stratégiának, hogy milyen szabályozási környezetre van szükség, és úgy véli, hogy amit nem kötelező és szükséges, azt ne is szabályozzuk.

Az internet is nagy utat járt be

Az internet kialakulása és az első böngészők elterjedése között is hosszú idő telt el – mondta előadásában Csabai Csaba, az Inlock vezetője. Szerinte jelenleg hasonló időszakon megy keresztül a kriptopénzek világa is, ugyanis jelenleg az alap layer stabilizálódik – ami a TCP/IP volt például az internet esetében. Elmondta, hogy

a kriptopénzeket nehéz elkölteni – könnyű ki- és beugrani, emiatt nagyon spekulatív.

A jogrend is éppen ezért nem kezeli pénzként, hanem egyfajta értékpapírként a kriptovalutákat. Emiatt is kell leadózni az árfolyamkülönbséget, ami nagyon magas Magyarországon, jelenleg több mint 30 százalék – tette hozzá.

Tehát nagyon magasak a költségek, ráadásul nagyon alacsony az elfogadási ráta – hogy ebből a környezetből kilábalhassanak a kriptovaluták, Csabai szerint megoldás lehet például az, hogy hitelfedezetként használjuk azokat. Úgy véli, hogy egyfajta hitelbiztosítási megoldást kellene létrehozni.