BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Több tízmilliárd forintot lehetne spórolni

A közúti, vasúti és vízi fuvarozási együttműködések fejlesztésével évi 25-50 ezer kamion tűnhetne el az utakról, és az intermodális fuvarozás fejlesztésével a sofőrhiányt is enyhíteni lehetne – áll a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének elemzésében.

Több tízmilliárd forinttal is csökkenteni lehetne a közutak környezeti terhelését és útfelújítási igényét évente, ha a nagy távolságú – ezer kilométer feletti – közúti áruforgalom 10-20 százalékát vasútra és vízi útra terelnék – derül ki a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) az intermodális fuvarozás hazai helyzetét bemutató elemzéséből.

Fotós: Rosta Tibor

Az intermodális – vagy másként kombinált – fuvarozás lényege, hogy az áru többféle fuvarozási mód kombinálásával jut el a célhelyére, miközben nem az árut rakodják át a tehergépjárműről a vasútra, hanem magát a szállítóeszközt, így a pótkocsi vagy a szállítókonténer vált fuvarozási módot.

Az MLSZKSZ szerint a közúti, vasúti és vízi fuvarozási együttműködések magasabb szintre emelésével évi 25-50 ezer kamion tűnhetne el az utakról, a vasút új üzleti megrendelésekhez juthatna, a közúti fuvarozók pedig költségeket takaríthatnának meg, valamint az ágazatban egyre nagyobb problémát jelentő sofőrhiányt is kompenzálni lehetne.

Fülöp Zsolt, a szövetség elnöke szerint az intermodális forgalom fejlődésével gyorsabb lenne az áruszállítás, csökkenne a környezetterhelés és a migrációból eredő kockázat, eközben nőne a közlekedésbiztonság, s közvetlen költségcsökkenés jelentkezne a közúti flottát üzemeltetőknél.

Az MLSZKSZ átfogó intézkedési tervében egyebek mellett azt javasolja, hogy azonosak legyenek a feltételek az infrastruktúra használatánál a közúti, vasúti és vízi fuvarozásnál. Ösztönző szabályozás bevezetésével kellene támogatni az intermodális rendszerek igénybevételét, vonzó üzleti környezetet teremtve, hogy megérje a közúti fuvarozóknak közlekedési módot váltaniuk. Mindehhez szükség van az ipari parkok, a nagyobb raktárak és a logisztikai központok vasúti összeköttetéseinek kiépítésére, egyszerűsíteni és korszerűsíteni kell a vasúti működési szabályzatokat, fejleszteni a vasúti és vízi eszközállományt, a közlekedési és a logisztikai szakemberek képzését pedig fel kell gyorsítani.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.