Nem tűnik tartósnak az eurózónás infláció

C sendesen indul a hét a makrogazdasági adatok szempontjából, az első érdemi, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség március–májusi alakulásáról szóló statisztikát csütörtökön teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Pénteken a májusi ipari termelői árak alakulásáról érkeznek majd adatok. Nemzetközi vonatkozásban is a hét második fele tartogathat meglepetéseket, pénteken fut be például az eurózónás inflációs adat, amely hatással lehet a piacokra is.

Az üzemanyagárak éles emelkedése miatt hirtelen 1,9 százalékra ugrott az eurózóna inflációja májusban, a piaci konszenzus szerint a pénteken megjelenő előzetes júniusi adat 2 százalékos ütemet mutathat. Ha megvalósul a piaci várakozás, az – 2017 februárjával közösen – öt és fél éves csúcsot jelentene. Az övezet legnagyobb súlyú tagja, Németország esetében 2,2 százalékos volt a májusi mutató, a francia és a spanyol indexek 2 százalék közelébe emelkedtek.

Az üzemanyagárak és volatilis tételek nélkül számított maginfláció szintén megugrott májusban (az áprilisi 0,7 százalék után 1,1 százalék volt). Ebben azonban inkább a bázishatás játszott szerepet, a várakozások szerint júniusban 1 százalékra csökkenhet a mutató, ami jócskán elmarad az Európai Központi Bank 2 százalékos (vagy ahhoz közeli) céljától.

Előretekintve kérdéses, hogy tartós lesz-e a magas árnyomás. Egyelőre úgy tűnik, az olajár nem emelkedik tovább, így az üzemanyagár sokkhatása legkésőbb 2019 tavaszán kiesik majd az indexből – véli Dunai Gábor, az OTP Bank makrogazdasági elemzője. A mostani, továbbra is visszafogott árnyomás mellett a másodkörös hatások várhatóan nem lesznek jelentősek.

Ráadásul arra számítunk, hogy idén kedvező lesz a mezőgazdasági termés (ezzel kapcsolatban vannak kérdőjelek), ami ősszel az élelmiszerek inflációjának csökkenéséhez vezet majd. Mindenesetre az infláció trendje, ha nagyon enyhén is, de felfelé mutat, a kereskedelmi háború hatásai pedig biztosan felfelé hajtják majd a fogyasztói árindexet – tette hozzá Dunai. A tengerentúlról is pénteken érkezik egy fontos makrogazdasági adat, melyből akár az is kiderülhet, hogy az első negyedéves gazdasági lassulás valóban csak átmeneti volt. Trump elnök adócsökkentési programjának köszönhetően az elemzők és a Fed is robusztus gazdasági növekedést vár 2018-ra (2,8 százalék év/év). Ám az első negyedévben szezonális és egyedi tételek miatt a növekedés elmaradt a várakozásoktól, így március óta a legfontosabb kérdés az, hogy a beérkező adatok adnak-e okot optimizmusra az idei évre vonatkozóan. Ez azért is fontos, mivel Trump elnök adócsökkentési programját sok kritika érte amiatt, hogy épp egy olyan időszakban vezetik be, mikor amúgy is magas a kapacitáskihasználtság az amerikai gazdaságban.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja