Nőtt ugyan az EU ipara, de csak lassan

Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) közölte, hogy az euróövezetben, éves összevetésben, 2,0 százalékkal nőttek a termelői árak. Elemzők 2,4 százalékos emelkedésre számítottak a márciusi 2,1 százalékos növekedés után. Havi összevetésben stagnáltak az ipari termelői árak áprilisban, az előző hónapban mért 0,1 százalékos növekedés után. Elemzők 0,3 százalékos emelkedést vártak.

Az Európai Unióban 0,1 százalékkal nőttek az ipari termelői árak az előző hónaphoz képest, éves összevetésben pedig 2,4 százalékos volt az emelkedés áprilisban. Márciusban a havi szintű emelkedés ugyancsak 0,1 százalékot, az éves pedig 2,4 százalékot tett ki.

A gyakran változékony energiaárakat nem számolva, a termelői árak éves összevetésben 1,3 százalékkal nőttek áprilisban az euróövezetben, az unióban pedig 1,5 százalékkal. Márciushoz képest 0,1 százalékos volt a növekedés mindkét blokkban.

Éves összevetésben a legnagyobb emelkedést Észtországban (5,6 százalék), Nagy-Britanniában (4,7 százalék), Lettországban (4, 6 százalék) és Szlovákiában (4,3 százalék), míg a legnagyobb csökkenést Írországban (1,9 százalék), Cipruson (1,8 százalék) és Luxembourgban (1,3 százalék) mérték.

Havi szinten Görögországban (1,8 százalék), Lettországban (1,1 százalék), Spanyolországban és Nagy-Britanniában (egyaránt 0,7 százalék) nőttek legnagyobb mértékben az ipari termelői árak, a legjobban pedig Észtországban (1,4 százalék), Franciaországban és Olaszországban (egyaránt 0,7 százalék) estek vissza.

Magyarországon havi összevetésben stagnáltak, éves szinten pedig 3,3 százalékkal nőttek az ipari termelői árak az Eurostat adatai szerint.

Az ipari termelői árak megbízhatóan jelzik előre a fogyasztói árak alakulásának trendjét, mivel közvetlenül megjelennek az áruk és szolgáltatások végső árában.

Az Európai Központi Bank elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. A monetáris politikát alakító kormányzótanács arra törekszik, hogy az infláció középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken maradjon.