Az ÁKK nem aggódik a hozamok miatt

Releváns kérdés a lakossági állampapírok kamatának emelése az emelkedő hozamkörnyezetben, egyelőre azonban nincs napirenden. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) folyamatosan figyeli a kereslet alakulását a lakossági állampapírpiacon, és ha szükséges, lépni fog – mondta a Világgazdaságnak Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója. A legfrissebb, májusi inflációs adat szerint Magyarországon 2,8 százalékkal emelkedtek az árak a megelőző 12 hónapban, ennél magasabb kamatot viszont a kamatadó levonása után csupán a két, inflációt követő Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) fizet. A 2021-ben lejáró sorozat aktuális kamata 3,5, a 2023-asé pedig 3,8 százalék.

Nem meglepő, hogy ezek az állampapírok fogynak a legjobban a hosszú lejáratúak közül. Az ÁKK az ötéves sorozatból a napokban hirdette meg a második rábocsátást, ezzel az eredetileg százmilliárd forint értékben tervezett értékesítési mennyiséget már 200 milliárd forintra növelte. A hároméves sorozatból is volt már egy rábocsátás, abból 150 milliárd forintnyi az eladásra szánt mennyiség. Az ötéves PMÁP-ból május végéig több mint 122 milliárd, a háromévesből 115 milliárd forintnyi kelt el.

Ezek a legkeresettebb állampapírok, naponta 2-2,5 milliárd forintnyit értékesítünk

– mondta Barcza. Eladhatatlannak tűnnek ezzel szemben a Bónusz Magyar Állampapírok (BMÁP), amelyek kamata az egyéves diszkontkincstárjegyek (dkj) aukciós hozamát követi. Ezek aktuális kamata 2,27–3,02 százalék között van, a legmagasabb kamatot a tíz év múlva lejáró sorozat fizeti. Az ÁKK adatai szerint a januári kibocsátás óta május végéig összesen kevesebb mint 2,7 milliárd forint áramlott ebbe a három állampapírba. A jövőben persze emelkedhet ennek az állampapírnak a hozama, hiszen a prémiumok 2,25–3 százalék között vannak, az egyéves dkj-k aukciós hozama pedig gyorsan emelkedik. A következő kamatperiódus viszont csak jövő áprilisban kezdődik, addig marad a viszonylag alacsony kamatszint.

A rövidebb lakossági állampapírok értékesítési eredményein is látszik már valamelyest, hogy a kisbefektetők keveslik a kamatokat. A 2 százalékos éves kamatot fizető Egyéves Magyar Állampapírnál még nagyjából sikerül is minden héten megújítani a lejáratokat, az évente 1,5 százalékot kamatozó Féléves Magyar Állampapírból azonban újabban rendre kevesebb kel el, mint amennyit meghirdet az ÁKK. Ebben persze szerepet játszhat az is, hogy április óta kizárták a vásárlói körből a nem természetes személynek számító befektetőket. A Kamatozó Kincstárjegyek volumene az év eleje óta nagyjából stagnál, és a 2,5 százalékos kamatot fizető Kétéves Magyar Állampapír iránti kereslet is elmarad a korábbitól.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható