Kiemelt cél a gyorsabb utazás

A modern infrastruktúra kialakítása a reformterületek egyike a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azon javaslatai között, melyeket a fenntartható felzárkózás érdekében megfogalmazott. Infrastruktúrán itt elsősorban a távközlést, a szállítást és a közlekedést segítő, jórészt fizikai rendszerek értendők, de a csomag e területen felsorolt javaslataira is igaz, hogy nem önmagukban, hanem a csomag több más pontjával egyszerre megvalósítva vezethetnek célra.

Az MNB helyzetértékelése szerint az egyik fő teendő az utazási lehetőségek szűk keresztmetszeteinek feloldása, mert a munkaerő mobilitásának egyik nagy akadálya a nehézkes és időigényes helyváltoztatás. A problémát jól szemlélteti az a diagram is, amely szerint a feltüntetett megyeszékhelyek mindegyikéből rövidebb idő alatt érhető el a főváros személyautóval, mint egyéb közlekedési eszközökkel. A vasút és a busz versenyében (szintén a Budapestre jutást vizsgálva) veszprémi és pécsi indulással a vasút a győztes, az egrinél azonos a két szállítási mód útideje, Kaposváron, Szegeden és Salgótarjánban viszont jobb buszra ülni, ha hamarabb akarunk a fővárosba érni.

A felsorolt városok és Budapest között a leggyorsabban – 80 perc alatt – Veszprémből és Salgótarjánból tehető meg az út (autóval), a legtovább pedig – 250 percig – Pécsről tart (busszal).

A feladat egyik része tehát kézenfekvő: a vasút menetidejét közelíteni kell a buszéhoz. Ennek érdekében tovább kell korszerűsíteni a járműparkot, de a vasúthálózatot is, hogy gyorsabban haladhassanak a vonatok. Növelni kell az elektromos vasútvonalak arányát. A mostaninál nagyobb teherszállítási kapacitásokat kell kialakítani, fejleszteni az elővárosi közlekedést, támogatni intermodális csomópontok létesítését, fejújítását. Mindazonáltal a felsoroltak között nincs olyasmi, ami korábban ne lett volna cél.

A csomag már nem tartalmazza a megyeszékhelyek közúthálózatba való bekapcsolását – hiszen az megtörtént –, de kiemeli az M1-es és az M3-as autópálya háromsávosítását, amiről már régebb óta lehet hallani, valamint az autópályákra való ráhordóutak létesítését, és persze az úthálózat folyamatos karbantartását.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja