Tavalyhoz képest alig bővült a magyar ipar

Az ipari termelés volumene 0,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten idén májusban. (Az első becslésben közölt májusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.) Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 1,9 százalékkal emelkedett – írja második becslésében a KSH.

Az ipari export volumene 2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítés 35 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 10,2 százalékkal visszaesett. Ugyanakkor a feldolgozóipari export 15 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 5,7 százalékkal nőttek.

Az ipar belföldi értékesítése 2,9, ezen belül a feldolgozóiparé 7,1 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 0,6, a csekély súlyú bányászaté 38 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 8,9 százalékkal csökkent – áll a KSH becslésében.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül hatban csökkent a termelés, a többiben 3,0 és 16,3 százalék közötti mértékben nőtt az előző év azonos hónapjához képest.

A feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás kibocsátása 5,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A járműipar alacsonyabb teljesítményszintje a rendelésekben is tükröződik. A közúti járműalkatrész gyártásának volumene 1 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a közúti gépjármű gyártásáé 11,7 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4,9 százalékkal nőtt.

A KSH kitért rá, a két legjelentősebb alágazat közül a híradástechnikai berendezés gyártása kiugróan, 53 százalékkal bővült, azonban az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 3,9 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari termelés 10 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva, elsősorban az összes értékesítés 62 százalékát adó hazai eladások növekedése miatt, miközben a kivitel stagnált. Az alágazatok közül a legnagyobb súlyt, 26 százalékot képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 5,9 százalékkal bővült. Három alágazatban regisztráltunk csökkenést: a legnagyobb mértékben, 6,5 százalékkal a tejfeldolgozás maradt el az egy évvel korábbitól.

Kiemelkedően, 16,3 százalékkal nőtt a vegyi anyag, termék gyártása, főként a több mint kétharmad súlyú műanyag-alapanyag gyártásának köszönhetően.

Folytatódott a termelés bővülése a közepes súlyú alágakban is. Májusban a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 11,8, míg a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.

Eddig az év minden hónapjában csökkent a termelés a feldolgozóipar 5,5 százalékát képviselő gép, gépi berendezés gyártásában: a kibocsátás májusban 20 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban a legnagyobb szakágazati súlyú motor-, turbinagyártás (kivéve: légi, közútijármű-motor) jelentős visszaesése miatt – írja a KSH.

A becslés szerint az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében májusban – 3,4 százalékos létszámnövekedés mellett – 2,9 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

Az ipari termelés két régióban, Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon csökkent (2,7, illetve 6,4 százalékkal), Észak-Alföldön stagnált. A többi régióban 2,3 és 5,7 százalék közötti volumennövekedést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Pest régióban.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 3,2 százalékkal nagyobb volt a 2017. májusinál.

Az új belföldi rendelések 0,1, az új exportrendelések 3,7 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 6,2 százalékkal elmaradt a tavaly májusitól.

Az ipari termelés 3,1 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,1, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 5,3 százalékkal bővült idén január–májusban az előző év azonos időszakához képest.

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 0,7 százalékos csökkenése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,7 százalékos létszámbővülés mellett következett be.

Az ipari termelés minden régióban nőtt az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékben, 7,6 százalékkal a legkisebb súlyú Dél-Dunántúlon emelkedett a volumen, a többiben 0,3 és 7,4 százalék közötti növekedést mértünk – írja a KSH.