Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 2,9 százalékát tette ki a második negyedév végét megelőző egyéves időszak alatt, ez 1161 milliárd forintos hiány
– derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentéséből. Ugyan nem gördülő éveket vizsgálnak az éves deficit megállapításakor, hanem naptári éveket, ám a folyamatok trendszerű folytatása azt jelentené, hogy vészesen megközelítjük – sőt akár át is léphetjük – a túlzottdeficit-eljáráshoz vezető 3 százalékos küszöböt.
Jó jel azonban, hogy 2018 második negyedévében már csökkent a kormányzati költekezés, így a deficit 2,1 százalék volt csupán (214 milliárd forint).
A központi kormányzat finanszírozási igénye 258 milliárd forint volt 2018 második negyedévében, a pénzügyi eszközök közül emelkedtek az egyéb követelések, az elhelyezett betétek és a nyújtott hitelek.
A kötelezettségek oldalán a nagy mennyiségű kincstárjegy-kibocsátás játszott szerepet, ezt elsősorban hitelintézetek és külföldiek vásárolták. Az államkötvények állománya viszont erőteljesen esett, emellett a felvett hitelek állománya is jóval magasabb lett – különösen a külföldiektől felvett, rövid lejáratú kölcsönök, illetve az egyéb hitelek emelkedtek –, ez utóbbi a szállítói tartozások bővülését jelentheti.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 26 milliárd forint volt 2018 második negyedévében, a társadalombiztosítási alapok többlete pedig 19 milliárd forint.
Az elmúlt egy évre jellemző finanszírozási igény az államadósságra is hatással volt, a maastrichti, GDP-arányos ráta 74,5 százalékra emelkedett a második negyedév végére, ami 0,6 százalékponttal magasabb az idei első negyedév végi, és 0,9 százalékponttal a tavaly év végi mutatónál.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.