Berlin újabb adut ad Trump kezébe

Németország külkereskedelmi többlete az idén várhatóan eléri a 264 milliárd eurót (299 milliárd dollárt) a müncheni székhelyű Ifo gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint. Ezzel messze megelőzi a 200 milliárd dolláros többlettel záró Japánt és a 110 milliárd dollárral harmadik Hollandiát. Az árukereskedelem 200 milliárd, a külföldi eszközökből befolyó jövedelem mintegy 63 milliárd dollárral járul hozzá a többlethez, míg a szolgáltatásokat illetően 18 milliárd eurós deficit várható – ismertette a jelentést a Deutsche Welle internetes kiadása.

Az árukereskedelemben jelentkező többlet elsősorban a tartósan erős eurózónás, európai uniós és amerikai kereslet következménye. A külkereskedelmi többlet a GDP 7,8 százalékát teszi majd ki, ami némi visszaesés a 2017-es 7,9 százalékhoz képest.

Az adatok valószínűleg tovább szítják majd a Németországgal szembeni bírálatokat, és nem csupán Donald Trump amerikai elnök részéről. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint részben a hatalmas német többlet okolható a globális gazdasági feszültségekért, és veszélyezteti a nemzetközi pénzügyi stabilitást. A Die Welt című napilapban augusztusban írt vezércikkében Maurice Obstfeld, az IMF vezető közgazdásza azt is Berlin szemére vetette, hogy csak „legföljebb tétovának minősíthető lépéseket tesz a többlet lefaragására”.

A német dominancia súlyos terhet ró az EU többi tagállamára is, amelyekkel szemben tavaly az árukereskedelemben 159,3 milliárd dolláros többletet halmozott fel. Az idén ez az összeg valószínűleg jóval magasabb lesz, a Bundesbank számításai szerint az év első négyhavi adatainak alapján eléri a 175 milliárd eurót. 1957, vagyis az EU elődje, az Európai Gazdasági Közösség megalapítása óta nem volt olyan év, amikor Németországnak hiánya lett volna a többi tagállammal folytatott árukereskedelemben – emlékeztetett az amerikai CNBC.

Az IMF mellett az Európai Bizottság is régóta sürgeti Németországot, hogy a bérek növelésével és befektetésekkel serkentse a belső keresletet, így járuljon hozzá a globális gazdasági egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Mindkét testület úgy véli,

egészségtelen és hosszú távon fenntarthatatlan, ha a külkereskedelmi többlet meghaladja a GDP 6 százalékát, mert ez azt jelenti, hogy más országok hiányt halmoznak fel, és eladósodnak.

A bírálók szerint a német kormánynak elsősorban az infrastruktúrára és a digitalizációra kellene többet fordítania a központi költségvetésből, hogy hazacsábítsa azokat a cégeket, amelyek külföldön fektetnek be.

Trump egyik legfőbb ellenségének minősítette Németországot a jelentős külkereskedelmi többlet miatt, és importvámokat helyezett kilátásba a legfontosabb német exportcikkre, az autóra. Felsorakozott melléje Emmanuel Macron francia elnök is Németország ostorozásában. Májusban figyelmeztette Berlint, hogy abba kellene hagynia „a költségvetés és a kereskedelmi többlet állandó fetisizálását: ezek mindig mások kárára növekednek”.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható