Hiába lobbiztak sokan, nem marad meg az 5 százalékos lakásáfa. Mire számít, mennyit tud a piac kompenzálni a 22 százalékos adóemelésből?
Beszédesebb, ha azt mondom, becsléseink szerint ötödére zuhanna az újlakás-építések volumene. A kedvezményes áfa vesztésre áll, de még van idő, hogy a vevők, a kormányzat és az ingatlanfejlesztők számára is elfogadható megoldás szülessen. Az IFK ezért a folyamatban lévő és tervezett projektek kapcsán átmeneti intézkedésekre és fokozatos adóteher-növelésre tett javaslatot a Pénzügyminisztériumnak. Konkrétan azt javasoltuk, hogy – akárcsak 2009-ben, amikor 20-ról 27 százalékra nőtt az áfa – a földhivatalba 2019. december 31-ig benyújtott adásvételi szerződéseknél 5 százalék maradjon az áfa, ami két évre megnyugtatná a piacot. 2020-tól ezzel párhuzamosan az 5 százalékos áfa mellett megjelenhetne az 5 százalékos eladói illeték.
Ami ugyancsak tovább növelné a lakásárakat?
Legfeljebb 1-2 százalékkal, de cserébe nem fagyna be a piac, nem húznák be a satuféket a fejlesztők. Ráadásul a mostanihoz képest az 5 százalékos eladói illetékkel az állam megduplázná a bevételét. A 4 százalékos, ma is élő vevői vagyonszerzési illetékkel együtt attól fogva összességében 14 százalékot kapna adóként a költségvetés minden eladott lakás árából.
Fokozatos adóemelést említett, vagyis végül így is 27 százalékig nőne az áfa?
Két évre javasoljuk az 5 százalékos áfa mellé az 5 százalékos eladói illeték bevezetését, akkor felül lehetne vizsgálni a rendszert, s a rugalmas szabályozás keretében a piaci árazást már az Európai Uniótól függetlenül önállóan szabályozhatná a kormány. A lényeg épp az, hogy így maradna eszköz a kormány kezében a túlfűtöttség és a befagyás elleni finomhangoláshoz is. A vendéglátásban már működik egy hasonló rendszer, ott az 5 százalékos áfa mellett 4 százalékos turisztikai járulékot fizetnek a vállalkozások.
De mégis hova tűnt az áfacsökkentés hatása, hol jelent meg az a kedvezmény, ami a végfelhasználókig láthatóan nem jutott el?
Nem a fejlesztők és nem a kivitelezők nyelték le, az biztos. 2015-ben, amikor az áfadöntés megszületett, nem volt elég új lakás a piacon, aztán beindultak a fejlesztések, a kereslet óriási volt, és maradt, amit tovább növelt a CSOK. Drágulást okozott a munkabérköltségek és az anyagárak növekedése is. Ezek együtt eredményeztek áremelkedést.
Nem csúszott valahol mégis félre az áfacsökkentés?
Sikeres volt, és nagyon jó döntés, de mivel a lakáspiaci ciklusok nem négy, hanem legalább hétévesek, még időre van szükség ahhoz, hogy évi 30-40 ezer körül stabilizálódjon az épülő lakások száma. Ezzel tízéves távlatban csak 3-4 százalékos ármozgás lenne.
A teljes interjú a Világgazdaság keddi számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.