A gazdasági válság után tíz évvel újra adósságspirálba kerülhet az USA

Az amerikaiak már többet takarítanak meg, mint korábban, de kevesebbet is költenek – derül ki a Betterment online pénzügyi tanácsadó felméréséből.

Az 1929–33-as világgazdasági válság óta a legnagyobb krízis tíz éve robbant ki. A felmérésben megkérdezettek azt mondták,

a válság súlyosan érintette őket, 65 százalékuk érzi úgy, hogy még mindig nem tudott teljesen talpra állni

– olvasható a MarketWatch cikkében.

Az emberek továbbra is tartanak attól, hogy az elkövetkező tíz évben újabb válság szakadhat a nyakukba. A befektetők mintegy 27 százaléka gondolja úgy, hogy újra meg fog történni a 2008-as recesszióhoz hasonló összeomlás, de ennek ellenére 61 százalékuk bő 10 ezer dollárt fektetett be az idén.

Dan Egan, a Betterment finanszírozási és befektetési alelnöke szerint a piacokról szóló hírek főleg a félelem és a negativitás felé hajlanak. Hozzáfűzte: az adatokból kiolvasható, hogy

az Egyesült Államok polgárai érthető okokból aggódnak egy újabb gazdasági összeomlás miatt, s a bankok iránti bizalmuk is csak lassan tér vissza.

Eközben ismét jelentős adósságot halmoznak fel: tavaly az amerikaiak adóssága hozzávetőleg ezermilliárd dollárt tett ki, amely a Fed szerint hitelkártyás vásárlásokból állt. A diákok adóssága meghaladja az 1500 milliárd dollárt.

A felmérésből az is kiderül, hogy a legtöbb fogyasztó továbbra is bizalmatlan a Wall Streettel szemben:

83 százalékuk úgy véli, a New York-i tőzsde egyáltalán nem lett etikusabb, mint a válság előtti években volt.

A Gallup felmérése szerint 2001–2008 között az amerikaiak 62 százalékának volt befektetése a tőzsdén, ez az arány 2009–2017 között 54 százalékra csökkent. A gazdasági válság hatással van a befektetési kedvre is: a megkérdezettek mindössze 10 százaléka mondta azt, hogy most többet fektetett be, mint 2008-ban.

Ketyegő bomba a diákhitel

Az amerikai sajtó többször emlegeti ketyegő bombaként a diákhiteleket. Korábban a Citigroup is felhívta a figyelmet arra, hogy az USA-ban felvett diákhitelek nagysága és a visszafizetési hajlandóság alakulása hasonlít a tíz évvel ezelőtti lakáshitelválságra. Rontotta a helyzetet, hogy az állami tanintézetek finanszírozásának visszaszorulása teret nyitott a profitorientált iskoláknak, amelyek többnyire drágábbak, mint az államiak, vagyis annak, aki ilyen intézményben akar tanulni, több adósságot kell vállalnia. Ezek az iskolák azonban nem hozták az ígért eredményeket, s nem tették könnyebbé a jól fizető munkák megtalálását.