A magyar költségvetési hiány 121 százalékon áll

A kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek eredményeként az év első nyolc hónapjában továbbra is a költségvetés bevételeinek növekedését láthatjuk, miközben folytatódott a különféle társadalmi célokat szolgáló fejlesztések támogatása. Az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél az érdemben 4 százalék feletti gazdasági bővülés mellett pedig reális, elérhető – olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében.

2018. augusztus végéig általános forgalmi adóból 169,3 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 170,4 milliárd forinttal több bevételt számolhatott el a költségvetés, míg a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékok 187,6 milliárd forinttal haladták meg a tavalyi év azonos időszakának befizetéseit.

Ennek hátterében a gazdaság fehéredése és növekvő teljesítménye, a foglalkoztatottak számának bővülése, illetve a bérek emelkedése áll. A kiadási oldalon a pusztán hazai forrásból megvalósuló fejlesztések emelhetők ki, mint például a közúthálózat felújítása, a Modern Városok Program, az Egészséges Budapest Program, valamint a különféle vállalati beruházások támogatása.

Idén augusztus végéig az uniós kiadások elérték az 1388,5 milliárd forintot, ezzel szemben mintegy 183 milliárd forint bevételt tudott csak elszámolni a nemzeti büdzsé Brüsszellel

– írja a minisztérium.

Az iskolakezdés megkönnyítése érdekében a szeptemberben esedékes családi támogatásokat – így többek között a családi pótlékot – már a nyár utolsó hetében kifizette a Magyar Államkincstár, ami összességében 30,7 milliárd forintot jelentett.

Az államháztartás központi alrendszere 2018. első nyolc hónapjában 1646,2 milliárd forint hiányt mutatott. Ezen belül a központi költségvetés hiánya 1708,0 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 21,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 40,0 milliárd forintos többletet értek el. Idén augusztusban a központi alrendszer 155,3 milliárd forintos hiánnyal zárt.