A Világgazdaság konszenzusánál – amely megegyezik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzésével – 0,1 százalékponttal magasabb, 3,4 százalékos lett az augusztusi, éves alapon mért infláció – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A fogyasztói árindexet két tényező húzta felfelé: a jövedékiadó-emelések miatt dráguló dohányáru és a nemzetközi olajárak miatt megugró üzemanyagárak.
Az általunk kérdezett elemzők többsége kisebb meglepetésként tekintett az augusztusi adatra, hiszen a 3,4 százalékos csúcsról való lefordulást várták. Az eltérés apró, emiatt nem várható monetáris politikai fordulat, a maginfláció 2,2 százalékra csökkenése pedig egyenesen alátámasztja a jegybank második féléves várakozását, amely szerint 3 százalék alá eshet a fogyasztói árindex. Az MNB alapmutatói 0,9 és 1,6 százalék között alakultak augusztusban, ami az alapfolyamatok várakozások szerinti alakulását jelzi.
A maginfláció erős csökkenése mutatja, hogy egyedi folyamatok alakították a fogyasztói árindexet az elmúlt hónapokban, ezért nem várható reakció az MNB-től – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A jegybanki alapkamat a húszas évek első felében 2-2,5 százalékra kúszhat fel –jelezte kérdésünkre Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Jövő év végére a budapesti bankközi kamatlábak (BUBOR) 0,85 százalékra emelkedhetnek, vagyis megközelítik az irányadó rátát. Nyeste Orsolya várakozásai szerint 2020-ban az alapkamat ismét effektív, irányadó lesz, és ezután már kamatemelésre is számíthatunk.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője nem vár változást az MNB kommunikációjában rövid távon, továbbra is az öt-nyolc negyedéves horizonton változhat az alapkamat. A prognózisnál magasabb adat akár az árindex pályájának felülvizsgálatát is igényelhetné, azonban a maginfláció csökkenése ez ellen hat, kicsi az esélye, hogy szeptemberben erre sor kerül. Németh Dávid arra hívta fel a figyelmünket, hogy a deviza-kamatcsereügyletek (FX-swap) előfinanszírozása sokkal alacsonyabb aktivitással történt, mint megszokott.
Az elemző két kimenetelt tart valószínűnek: a szeptemberi lejáratkor egyszerre nagy mennyiségű swapot dobnak piacra, ami a kamatokat feljebb nyomja, vagy a később – várhatóan október végétől – beáramló uniós források likviditásnövelő hatását ellensúlyozva nem újítják meg az állományt.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.