Összefogott több mint 60 amerikai iparági lobbicsoport, hogy nyilvánosan lépjen fel Donald Trump elnök vámpolitikája ellen, miután a színfalak mögött tett erőfeszítéseik nem jártak sikerrel.
Az Amerikaiak a Szabadkereskedelemért nevű mozgalomhoz csatlakozott számos olyan szervezet is, amely a legnagyobb egyesült államokbeli vállalatokat tömöríti, többek közt az Exxont és a Chevront, a Microsoftot, az Alphabetet és az Apple-t, az Amazont, a Macy’st és a Walmartot, az IBM-et, a Facebookot, a Hasbrót és a Barnes & Noble-t.
„Az amerikai ipar szinte valamennyi ágazata képviselteti magát” – hangsúlyozta David French vezető IT-lobbista.
Sok érdekvédelmi szervezet nem hitte el, hogy az elnök ilyen sokáig képes kitartani, és ilyen messzire elmegy a vámok bevezetésében, de a tarifák halmozódó hatása miatt „végre mindenki kénytelen kimondani, hogy ami sok, az sok” – mondta a Reutersnek a vízi járműveket és alkatrészeket gyártó cégek érdekvédelmi szervezetének alelnöke. Nicole Vasilaros szerint az általuk képviselt vállalatoknak a vámok hatására akár 35 százalékos áremelkedéssel kell szembesülniük, s egyre többen kényszerülnek munkahelyek megszüntetésére, hogy kezelni tudják a nehézségeket.
Rengeteg erőfeszítést tettünk az elmúlt nyolc hónapban, hogy meggyőzzük az elnököt és az adminisztrációt: a vámok nem fognak működni. Szerintünk még most sem késő visszalépni”
– nyilatkozta Dean Garfield, az Információs Technológiaipari Tanács (ITIC) vezérigazgatója.
Az amerikai kormányzat eddig vámokat vetett ki az acél- és alumíniumimportra, valamint 50 milliárd dollár értékű kínai árucikkre, de még tart a vizsgálat, amely megágyazhat az autókra és alkatrészekre kivetendő tarifáknak. Emellett a napokban várható, hogy újabb 200 milliárd dollár értékű kínai importra vetnek ki vámokat, Trump pedig még tovább akar menni: már fenyegetett azzal, hogy újabb 267 milliárd értékű árura, vagyis a teljes kínai behozatalra érvényesíti a büntetőtarifákat. Peking eddig minden lépésre azonos értékű és mértékű ellenlépéssel válaszolt.
Míg az eddigi vámok nem érintettek fogyasztási termékeket, az újabb 200 milliárdban már többek közt olyan elektronikai alkatrészek is vannak, melyeknél a költségek emelkedése hatással lesz az egész ellátási láncra, ami végeredményben munkahelyek megszűnéséhez vezethet az USA-ban. Az amerikai Szórakoztatóelektronikai Szövetség (Consumer Technology Association) évi 3,2 milliárd dollárra becsülte a fogyasztókat csak ebben a szegmensben terhelő többletköltségeket – emlékeztetett a MarketWatch.
A mozgalom öt államban – Ohióban, Pennsylvaniában, Illinois-ban, Indianában és Tennesseeben – célozza meg a republikánus képviselőjelölteket. Nem akarnak beleavatkozni a november 6-án tartandó félidős választásba, amelyen a képviselőházi többség megőrzése-megszerzése a tét, csak napirenden akarják tartani a kereskedelmi kérdéseket.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.