Térdre kényszerítik Iránt a szankciók

Irán nyersanyagexportja romokban hever, holott még több mint másfél hónap van hátra az amerikai olajipari szankciók hatálybalépéséig. A Bloomberg piaci felmérése szerint az áprilisi, napi 2,5 millió hordóról szeptemberre 1,6 millió hordóra süllyedt a kivitel. A 35 százalékos visszaesés már most nagyobb az elemzők által áprilisban előrevetített 800 ezer hordónál. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint az ország bevételeinek 80 százalékát teszik ki az olajeladások, a drasztikus zuhanás hamar éreztette hatását a gazdaságban.

A jegybank már a szankciók bejelentésekor érezte a bajt, a rial árfolyamát áprilisban a dollárhoz kötötték a 42 105-ös keresztárfolyamon.

Augusztusban a bank engedett a feketepiaci devizagyengülésnek, a gyógyszerek és a létfontosságú termékek importja kivételével a piacra bízta a kurzus mozgatását. Ám miután a rial hirtelen 10 százalékot gyengült, visszatértek a rögzített jegyzéshez. A teheráni devizakereskedők azonban a héten már 138 ezer rialt kértek egy dollárért – számoltak be a Reutersnek piaci források.

Emiatt az infláció is elszállt: az áprilisi 7,9 százalékról júliusra 18 százalékig emelkedett.

S a java még ezután jön: ha életbe lépnek a második körös szankciók, és a legtöbb ország csakugyan enged az Egyesült Államok nyomásának, komoly recesszióba csúszhat az iráni gazdaság. Bár az Európai Unió, Kína és India ma is hatályban lévőnek tekinti az atomalkut, s továbbra is vennének iráni olajat, a mozgásterük csekély, hisz büntetésül az USA bármelyik, Teheránnal üzletelő céget le tudja választani az amerikai pénzügyi rendszerről.

A kínai és az indiai vásárlások már csökkentek; ha az EU és Japán is leállítja az importot, további 350 ezer hordóval eshetnek vissza Irán eladásai.

Mivel a perzsa államot leválasztják a nemzetközi pénzügyi rendszerről, vevői még a vételárat sem tudják átutalni, ezért Irán próbálja szomszédait barterügyletekre rábírni, de ennek a régió geopolitikai helyzete sem kedvez. Törökország ugyan nagyvásárló, ám könnyen más beszerzési forrásra állhat át. Örményország, Azerbajdzsán és Pakisztán eleve keveset vásárol.

Afganisztán nem fizetőképes, Irakban anarchiához közeli állapotok vannak, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait pedig maga is exportőr. A kilátásba helyezett súlyos amerikai szankciók miatt sem Peking, sem Újdelhi nem hajlandó Teheránnal barterezni, ajánljanak bármilyen kedvezményes árat.

Piaci források szerint az iráni bankrendszer katasztrofális állapotban van.

A jegybank igyekszik kedvezményekkel rávenni a lakosságot, hogy devizatartalékait vigye a bankokba, de ennek egyelőre nem sok eredménye van. Mivel a nagybankok már kifogytak a tőkéből, s a laza tőkemegfelelési szabályok ellenére sem tudnak hitelezni, az elmúlt években kifejlődött egy, a kínaihoz hasonló, átláthatatlan szabályok alapján működő árnyékbankrendszer.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható