A háztartások harmadának okoznak gondot a lakhatási kiadások
Minden harmadik magyar háztartás küzd lakhatással összefüggő anyagi gondokkal. Nagyjából 1,4 millió háztartásnak van hiteltartozása, a családok legalább 13 százalékának van 60 napon túli közműhátraléka – derül ki a Habitat for Humanity Magyarország lakhatási szegénységéről szóló éves jelentéséből.
Kotroczó Melitta
2018.10.03, 15:08
Megosztom a cikket
A tanulmány szerint a jelzáloghiteles háztartások átlagosan a jövedelmük körülbelül 34 százalékát fizetik lakhatási költségekre, ennek több mint a fele a törlesztőrészlet.
Egyre többen magántulajdon helyett albérlettel oldják meg a lakhatásukat, ám a magánbérlők 53 százaléka csak nehezen tudja fizetni a bérleti díjat. Ez annak is a következménye, hogy az utóbbi nyolc évben átlagosan megduplázódtak a bérleti díjak, a bérek viszont megközelítőleg sem nőttek ilyen mértékben.
A legalacsonyabb jövedelmű háztartások teljes havi jövedelmét meghaladja ma már egy átlagos 40-60 négyzetméteres lakás bérleti díja.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Önkormányzati bérlakásból sokkal kevesebb van, mint amennyire szükség lenne, ráadásul a KSH adatai alapján az elmúlt két évben 23 százalékkal csökkent a szociális alapon kiadott önkormányzati bérlakások száma.
Növelni kellene az állami költségvetés lakhatási célú kiadásain belül a szociálisan célzott, közvetlenül a háztartásoknak juttatott összeget, amely jelenleg 10 százalék alatt van
– mondta a Világgazdaságnak Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója. A szervezet javaslata szerint vissza kellene hozni a lakásfenntartási támogatást, és rászorultsági alapon kellene diverzifikálni. Szükségesnek tartják egy egységes, tényleges hatáskörrel rendelkező, lakhatással foglalkozó intézményrendszer felállítását is.
Szegfalvi Zsolt szerint a lakhatásba áramló évi több mint 285 milliárd forint megfelelőbb elosztásával és átfogó intézkedésekkel hathatósan lehetne segíteni a legszegényebbeken. A szervezet ügyvezetője hangsúlyozta: jó példák is akadnak. A devizahitel csapdájába esett rászorulóknak a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. létrehozása és működése jelentős segítséget adott, s több jó kezdeményezést látni települési és kerületi szinten is.
A tanulmányban kitértek rá, hogy a lakásállomány minőségével is gondok vannak: 1,5 millióan élnek zsúfolt, nedves, alacsony komfortfokozatú ingatlanban.
A 4,4 millió magyarországi lakóingatlan 80 százaléka nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai elvárásoknak.
Becslések szerint a teljes magyar energiafogyasztás hatoda megspórolható lenne a lakóépületek energiahatékony felújításával. Az egyebek mellett a nem megfelelő fűtéstechnológia által okozott légszennyezés szakértői becslések szerint a GDP 19 százalékának megfelelő veszteséget okoz Magyarországnak. A kutatók szerint a lakhatási problémák egyik lehetséges megoldása a jó minőségű, megfizethető, köztulajdonban lévő bérlakások kialakítása lenne.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
