A háztartások harmadának okoznak gondot a lakhatási kiadások

A tanulmány szerint a jelzáloghiteles háztartások átlagosan a jövedelmük körülbelül 34 százalékát fizetik lakhatási költségekre, ennek több mint a fele a törlesztőrészlet.

Egyre többen magántulajdon helyett albérlettel oldják meg a lakhatásukat, ám a magánbérlők 53 százaléka csak nehezen tudja fizetni a bérleti díjat. Ez annak is a következménye, hogy az utóbbi nyolc évben átlagosan megduplázódtak a bérleti díjak, a bérek viszont megközelítőleg sem nőttek ilyen mértékben.

A legalacsonyabb jövedelmű háztartások teljes havi jövedelmét meghaladja ma már egy átlagos 40-60 négyzetméteres lakás bérleti díja.

Önkormányzati bérlakásból sokkal kevesebb van, mint amennyire szükség lenne, ráadásul a KSH adatai alapján az elmúlt két évben 23 százalékkal csökkent a szociális alapon kiadott önkormányzati bérlakások száma.

Növelni kellene az állami költségvetés lakhatási célú kiadásain belül a szociálisan célzott, közvetlenül a háztartásoknak juttatott összeget, amely jelenleg 10 százalék alatt van

– mondta a Világgazdaságnak Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója. A szervezet javaslata szerint vissza kellene hozni a lakásfenntartási támogatást, és rászorultsági alapon kellene diverzifikálni. Szükségesnek tartják egy egységes, tényleges hatáskörrel rendelkező, lakhatással foglalkozó intézményrendszer felállítását is.

Szegfalvi Zsolt szerint a lakhatásba áramló évi több mint 285 milliárd forint megfelelőbb elosztásával és átfogó intézkedésekkel hathatósan lehetne segíteni a legszegényebbeken. A szervezet ügyvezetője hangsúlyozta: jó példák is akadnak. A devizahitel csapdájába esett rászorulóknak a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. létrehozása és működése jelentős segítséget adott, s több jó kezdeményezést látni települési és kerületi szinten is.

A tanulmányban kitértek rá, hogy a lakásállomány minőségével is gondok vannak: 1,5 millióan élnek zsúfolt, nedves, alacsony komfortfokozatú ingatlanban.

A 4,4 millió magyarországi lakóingatlan 80 százaléka nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai elvárásoknak.

Becslések szerint a teljes magyar energiafogyasztás hatoda megspórolható lenne a lakóépületek energiahatékony felújításával. Az egyebek mellett a nem megfelelő fűtéstechnológia által okozott légszennyezés szakértői becslések szerint a GDP 19 százalékának megfelelő veszteséget okoz Magyarországnak. A kutatók szerint a lakhatási problémák egyik lehetséges megoldása a jó minőségű, megfizethető, köztulajdonban lévő bérlakások kialakítása lenne.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható