Nőhetett szeptemberben az infláció

A Világgazdaság inflációs konszenzusa szerint 3,5 százalék lehetett a fogyasztói árindex szeptemberben, ez megegyezik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) két hete frissített várakozásával. A maginfláció egy százalékponttal elmaradhat a fő mutatótól, vagyis 2,4 százalék lehet lapunk konszenzusa szerint.

Az elemzői várakozások összesítve az idei drágulás 2,8 százalékos ütemét jelzik, ami megegyezik a jegybanki prognózissal. Jövőre viszont az MNB 3,1 százalékos várakozásánál enyhén magasabb, 3,3 százalékos lehet a pénzromlás üteme a szakértői válaszok összesítése szerint.

Már három hónapja 3 százalék feletti az infláció, ami azt mutatja, hogy fenntarthatóan elértük a jegybanki célt – mondta a Világgazdaság kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Noha leszúrhat 3 százalék alá a fogyasztói árindex, a következő időszakban valószínűleg nem marad tartósan alatta – tette hozzá.

Hasonló véleményen van Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint már az idei harmadik negyedévben elértük az inflációs célt. Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője sem várja a következő hónapokban az árindex 3 százalék alá bukását.

Más véleményen van Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője, szerinte 2019 harmadik negyedévében érhetjük el fenntarthatóan az MNB inflációs célját. Ennél néhány hónappal korábbi időpontot jelölt meg válaszában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki 2019 második negyedévére várja a cél elérését.

Számos figyelmeztető jel mutat arra, hogy a drágulás üteme gyorsabb lesz, mint amire eddig számítottunk.

Erősödhet a bérnyomás, a minimálbér emelése ismét két számjegyű lehet, ráadásul a járulék is csupán a második fél évben csökkenhet. A forint gyengébb a tavalyi szintjénél, az energiahordozók pedig drágábbak. Virovácz szerint ezek a tényezők jelentős áremelésre is kényszeríthetik a vállalkozásokat, ami akár nagyobb növekedést okozhat a maginflációban.

Az uniós források beérkezését a Magyar Nemzeti Bank kénytelen lesz ellensúlyozni likviditásszűkítéssel – mondta kérdésünkre Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható