Évente négy százalékkal emelheti a GDP-t a reformcsomag

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdászai két makropályát vázoltak fel a Növekedési jelentésben, a kettő a versenyképességi tényezőkben különbözik. Az első prognózis azzal számol, hogy Magyarország nagy ívű versenyképességi reformok hiányában a közepes fejlettségű országok csoportjában marad, így csak nagyon lassú lehet a felzárkózás Ausztriához. A reformpálya azonban évente átlagosan 4 százalék körüli gazdasági növekedéssel kalkulál, ennek köszönhetően pedig már 2030-ban elérhetjük az osztrák fejlettség 85 százalékát. Ez azt jelenti, hogy tizenkét év alatt közel 30 százalékpontnyi lemaradást hozhat be a magyar gazdaság.

A felzárkózási ütem fenntartásához új növekedési modellre van szükség

– mondta Balatoni András, az MNB igazgatója a Növekedési jelentésről szóló előadásában. A 2010 óta tartó időszakot az extenzív növekedés jellemezte, egyre több ember kezdett dolgozni, ez volt a bővülés fő hajtóereje. Mivel megközelítettük a teljes foglalkoztatottságot, ezért a munkaerő létszámának emelése helyett a hatékonyság növekedésére kellene koncentrálni. Egy ilyen fordulathoz a humán tőke fejlesztésére van szükség, ami az egyének termelékenységét és a vállalatok hozzáadott értékét egyaránt növelné.

A Növekedési jelentés kitér arra is, hogy a termelékenység és a bérek között kétirányú a kapcsolat, fontos, hogy a termelékenységi többletből a bérből élők is részesedjenek, emellett a bérek növelése is hozzájárul a humántőke-felhalmozáshoz és határainkon belül tartásához. A jegybank szakértőinek számításai szerint a következő tizenkét évben a nettó átlagbér 87 százalékkal emelkedhet, ebben nagy szerepet játszhat az egy számjegyű szja-kulcs is. Vállalati oldalon elsősorban a kkv-szektorban lévő tartalékokat kell mozgósítani.

A kkv-knál dinamikus, évi 6 százalékos termelékenységbővülésre van szükség ahhoz, hogy az egész gazdaság a következő években 4 százalék körül bővüljön. A humántőke mellett a hagyományos invesztíciók volumene is kulcstényező a felzárkózásban, mivel a tőke-munka arány számottevően elmarad az osztrák szinttől, ezért a felzárkózáshoz szükség van a beruházási ráta magas szinten stabilizálásához

– húzták alá az MNB közgazdászai. Fontos persze a finanszírozás kérdése is: az MNB álláspontja szerint sikeres felzárkózás csak belső forrásokra alapozva jöhet létre, amit egy hatékonyan működő pénzügyi rendszer csatornáz be a reálgazdaságba. A bankrendszerben, hitelezésben megvan ez a jelentős növekedési potenciál, mivel a hazai hitel-GDP arány messze elmarad az egyensúlyitól.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja