Kitart a beruházási boom a hazai autóiparban

A dél-koreai Doosan 32 milliárd forintos autóipari beruházást valósít meg Tatabányán, amelyhez 4,7 milliárd forintos vissza nem térítendő kormányzati támogatást kap. Az új üzemben 181 munkavállaló Európában egyedüliként fog elektromos autók akkumulátoraihoz rézfóliát gyártani.

A vállalat évente 2,2 millió jármű számára állítja elő a nélkülözhetetlen alkatrészt, amelyből várhatóan Kínába és az Egyesült Államokba is szállítanak.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint belföldi keresletet is kielégíthet a tatabányai üzem, hiszen az Audi már megkezdte az elektromos motorok sorozatgyártását Magyarországon, és a BMW is árammal hajtott autók előállítására készül Debrecenben. Kim Dzsongvu, a vállalat európai elnöke a beruházástól a cég piaci részesedésének bővülését várja, és arra számít, hogy a tatabányai gyár termékei iránt rohamosan fog nőni a kereslet a következő években – előrejelzése szerint a bővülés üteme megközelítheti az 50 százalékot évente.

Autóipari beruházások tekintetében Tatabányának erős éve van, a város egyik meghatározó vállalata, a japán Bridgestone idén 9,2 milliárdos beruházást indított, ennek során tízezer négyzetméteres raktárat épít, és

további kapacitásbővítést hajt végre, hogy 2020-ra elérje az évi 7,2 millió abroncs gyártását.

Az év során országszerte számos új beruházást jelentettek be, néhány napja például azt, hogy a brit Jaguar új műszaki fejlesztő központot hoz létre Budapesten. A tervek szerint száz magyar mérnök dolgozik majd az új modellek fejlesztésén, főként az elektromos meghajtás és az informatika terén. Úgy tűnik, Budapest vonzó terület a fejlesztőközpontoknak, ugyanis idén már nyitott hasonlót a városban a Continental, ahol a mesterséges intelligencia által vezérelt automata vezetés kapta a fő hangsúlyt. A Continentalnak azonban nem ez volt az egyetlen nagy beruházása az idén,

Debrecenben új gyárat épít, amelynek értéke százmillió euró.

A bővítésre az autóipari elektronikák iránti növekvő kereslet miatt van szükség, a termelés 2020 harmadik negyedévében indulhat.

Autóipari beruházások szempontjából az idei év nagy nyertese vitathatatlanul Debrecen: július végén a BMW jelentette be, hogy gyárat épít a városban. A tervek szerint egy 400 hektáros területen a legmodernebb autó­ipari gyártási technológiákkal egy gyártósoron állítanak elő hagyományos és elektromos meghajtású autókat. A kapacitás évente 150 ezer autó gyártására elegendő, a beruházás értéke meghaladja az egymilliárd eurót, és már az elején több mint ezer munkahely jön létre.

Győr továbbra is tartja erős pozícióját az iparágon belül: az Audi megkezdte az elektromos motorok gyártását a győri telephelyén, és február közepén bejelentette, hogy kutatás-fejlesztési központot is létrehoz a városban.

Utóbbi 6,15 milliárd forintos beruházás, amelyből 1,23 milliárd forintot az állam nyújt támogatásként.

Az elektromos és az új generációs belső égésű motorokkal kapcsolatos fejlesztéseket végzik majd az új egységben. Az Audi mellett a magyar tulajdonú Qualitative

Production Gépipari és Kereskedelmi Zrt. is nagy beruházást jelentett be februárban, 6,2 milliárd forintból bővíti a győri fémmegmunkáló és összeszerelő üzemét. Ezzel a fejlesztéssel a magyar vállalat az utolsó lépést teszi meg afelé, hogy első körös beszállítóvá váljon az Audinál, ehhez az állam 1,5 milliárdos támogatást biztosít.

A beruházásokat illetően Székesfehérvár sem panaszkodhat: az Arconic-Köfém Kft. 35 milliárd forintból építi új, 17 ezer négyzetméteres gyártócsarnokát. A fejlesztéssel félmillió alumíniumkerék-termékkel tudja majd növelni gyártókapacitását, és legalább 200 új munkahelyet teremt. Idén a város egyik emblematikus vállalata, a Videoton is jóval többet költ fejlesztésekre, mint az átlagos évenkénti 4-6 milliárd forint. Ebben az évben 12 milliárdnál is nagyobb a keret, több technológiai beruházás van folyamatban, és épül egy új elektronikai üzem is, ahol részben szintén

autóipari berendezéseket gyártanak majd.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja