Tovább emelkedett a beruházások száma

2018 III. negyedévében szezonálisan kiigazítva a beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévit 5,1, a 2015 negyedéveinek átlagát pedig 32 százalékkal haladta meg – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójából.

Idén a III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a beruházási tevékenység volumene 22, ezen belül a teljesítményérték 58 százalékát adó építési beruházásoké 25, a mintegy négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké 19 százalékkal növekedett.

A beruházások több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 13, a 15 százalékát realizáló költségvetési szerveknél pedig 35 százalékkal bővült a fejlesztések volumene.

A gazdaság szinte minden területén emelkedett a beruházási aktivitás. A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a

leginkább a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt (42 százalékkal), elsősorban a közútfelújítások, valamint a folytatódó út-, autópálya- és vasútépítések következtében. A szállítással foglalkozó vállalkozások szintén jelentősen növelték beruházásaikat.

A teljesítményérték mintegy 16 százalékát képviselő ingatlanügyletek beruházási teljesítménye is erőteljesen (18 százalékkal) nőtt, ahol a lakásépítések folytatódó bővülése mellett az üzleti célú létesítményekbe (irodaházak, raktárak stb.) történő invesztíciók is számottevően növekedtek.

A nemzetgazdasági beruházások negyedét megvalósító feldolgozóipar fejlesztései visszafogottan nőttek (3,2 százalék). A fejlesztések volumene a legnagyobb mértékben a villamos berendezések gyártása területén emelkedett, az ágazat termékei iránti élénk nemzetközi kereslet hatására. Kiemelkedő volt a fejlesztések bővülése a kohászat, fémfeldolgozás területén és az elektronikai iparban is.

Több alágban visszaestek a beruházások, közöttük a gép, gépi berendezés és a vegyi anyag, termék gyártásában is.

A járműgyártás beruházásai – amelyek a feldolgozóipar tárgyidőszaki fejlesztéseinek negyedét tették ki – szintén csökkentek.

A kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban folytatódott a beruházási teljesítmény növekedése (15 százalék); az élelmiszer jellegű vegyeskereskedelemmel és a gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások az átlagot meghaladóan növelték beruházásaikat.

A központi költségvetés a III. negyedévben is jelentős szerepet játszott a nemzetgazdaság egészére jellemző beruházásnövekedésben. A nagyrészt közösségi finanszírozású területeken jellemzően az átlagot meghaladó mértékben bővültek a beruházások, elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében.

A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban a rend- és honvédelemhez kapcsolódó, valamint a központi közigazgatás területén megvalósult beruházásoknak is köszönhetően 66, a humán-egészségügyi, szociális ellátásban – főként a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő fejlesztések miatt – 30 százalékos volumennövekedést regisztráltunk.

A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág beruházásainak emelkedését (59 százalék) továbbra is a sporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások okozták.

Ugyanakkor az oktatásban – néhány nagy értékű, felsőoktatásban megvalósult projekt lezárása miatt – 2,1 százalékkal csökkentek a beruházások.

A beruházások volumene néhány kisebb súlyú ágban ugyancsak a nemzetgazdasági átlag feletti mértékben nőtt. Az energiaiparban a beruházások erőteljes növekedésében (68 százalék) a megújuló energiaforrásokba történő befektetések, az adminisztratív szolgáltatás területén megvalósult átlag feletti emelkedésben (49 százalék) pedig a lízingtársaságok élénkülő gép- és járműbeszerzései is közrejátszottak. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a hotelépítések és a szállodafelújítások a korábbi időszakokhoz hasonlóan ismét szerepet játszottak a beruházások jelentős bővülésében (26 százalék). Az építőipari gazdasági szervezetek a konjunktúra hatására 25 százalékkal növelték tárgyieszköz-fejlesztéseiket.

Év végéig biztosan tart a lendület

A befektetéseket támogató intézkedéseknek, így az egyszámjegyű társasági adónak, a csökkenő munkáltatói terheknek és a fejlesztési források megfelelő felhasználásának is köszönhető, hogy az év háromnegyed részében több mint 5 300 milliárd forintnyi beruházás valósult meg Magyarországon

– jelentette ki Varga Mihály a legfrissebb beruházási adatokat értékelve. A pénzügyminiszter kiemelte: a harmadik negyedéves 22 százalékos beruházás bővüléshez az ingatlanszektor, a szállítás-raktározás, valamint az energiaipari beruházások járultak hozzá a legnagyobb mértékben, a növekedés várhatóan az év hátralevő részében is folytatódik.

A gazdaságfejlesztésre fordított hazai és uniós források mellett az Európai Unióban legalacsonyabb társasági adókulcs is azt üzeni, hogy érdemes Magyarországon vállalkozni és hosszú távon gondolkodni

– mutatott rá Varga Mihály, hozzátéve, minden jel arra mutat, hogy a gazdasági lendület várhatóan az év hátralevő részében is folytatódik, a termelések beindulása pedig tovább erősíti a magyar gazdaság teljesítményét.