A 2018-as naptári évben az Európai Bizottság – eddig – 3,4 milliárd euró, azaz mintegy 1100 milliárd forint értékben fizetett ki olyan fejlesztési számlákat Magyarországnak, amelyek a 2014–2020-as uniós ciklus hazai projektjeinek megvalósítása során keletkeztek.
A kormány célja az volt, hogy
az idén legalább 3,1 milliárd eurót „hozzon haza” Brüsszelből, ami teljesült is, pedig október végén ebből az összegből még 2,1 milliárd hiányzott.
Az év vége hagyományosan erős az uniós források lehívásában, de ahhoz, hogy az utolsó két hónap, különösen a december ilyen pénzesőt hozzon, az is kellett, hogy számos közbeszerzési vitát rendezzen az uniós testülettel a magyar fél. Lapunk úgy tudja, hogy a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program mellett a környezeti és energiahatékonyság, illetve a terület- és településfejlesztés terén is ellentétet szült több nagy összegű, hazai tender, a jelek szerint azonban az ezeket tisztázó tárgyalások nyugvópontra jutottak.
A 2014–2020-as ciklus egészében a 4,6 milliárd eurós nemzeti önrészen felül Brüsszel az Európai Bizottság által biztosított 25 milliárd euró 31 százalékát, összesen 7,75 milliárd eurót fizetett ki.
E tekintetben az uniós átlag 26 százalék, magyar szempontból pedig valóban az év végi hajrával vált kedvezővé az összkép, hiszen október végén még csak 22 százalékon állt ez a mutató.
A 31 százalékos részeredménnyel Magyarország a 28 tagállam közül már a tizedik, az EU legnagyobb gazdaságait, így Németországot (28 százalék), Nagy-Britanniát (28) és Franciaországot (30 százalék) is megelőzi, de a többi visegrádi országot, Lengyelországot (27), Csehországot (25) és Szlovákiát (24) is messze túlszárnyalja.
A beérkező források jelentősége leginkább az, hogy amíg ezek az átutalások nem érkeznek meg, addig a magyar állam a költségvetés terhére és kockázatára finanszírozza előre a győztes pályázókat. Magyarország ebben uniós szinten is az élen jár, hiszen tagországi túlvállalással – szemben az EU-átlag 63 százalékával – a 2014–2020-as keret 105 százalékát, 9268 milliárd forintot már odaítéltek a kedvezményezetteknek, ebből az összegből 5553 milliárd már meg is érkezett az érintettek számlájára.
A brüsszeli kifizetések így kedvezően hatnak az államháztartásra, ami a decemberi és az egész éves adatban köszönhet majd vissza. Merthogy a januártól novemberig terjedő időszakban az államháztartás központi alrendszerének hiánya még 1842,4 milliárd forint volt, amihez nagyban hozzájárult, hogy novemberben csak 102,2 milliárd forint uniós bevétel érkezett, az első tizenegy hónapot összesítve pedig 574,6 milliárd, miközben a költségvetés addig 1737,4 milliárd forintot fizetett ki a projektgazdáknak.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki száában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.