Jó erőben vannak a visegrádi országok

A 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban a kormány arra törekszik, hogy az EU-s források 60 százalékát fordítsák közvetlenül gazdaságfejlesztésre. Ha ez megvalósul, megtöbbszöröződhet a felhasználás hatékonysága a 2007–2013-as időszakhoz képest, amikor csak a keret 16 százaléka szolgálta ezt a célt – mondta a Világgazdaságnak Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője.

A többletforrások összege éves átlagban a GDP 1-3 százaléka, ami érdemben gyorsítja a magyar gazdaság bővülését. Jobbágy Sándor szerint

a potenciális növekedés szempontjából különösen fontos, hogy a gazdaság alapjait fejlesztő beruházások valósuljanak meg az EU-s források nagyobb részéből, ugyanis ezek a lépések erősítik hosszú távon is a GDP-növekedést.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az jól érzékelhető, hogy az idei rekordnövekedés főként a beruházásokból fakad, amelyek tetemes része az európai uniós támogatásokhoz köthető. Ugyanakkor az uniós források kiszorító hatása nem ismert, vagyis nem tudjuk, mennyi projekt valósulna meg e pénzek hiányában is. Mégis egyértelmű, hogy ez a növekedés egyik hajtómotorja idehaza és a régióban.

A források lekötésében Magyarország az élen jár, hiszen a keret 105 százalékát már odaítélték

– fejtette ki Virovácz Péter. A régiós országok közül Szlovákia (63 százalék) és Lengyelország (62) nagyjából az EU-átlag körül mozog, míg Csehország (54) a sereghajtók között szerepel. Egészen más a helyzet, ha a tényleges kifizetéseket, vagyis a Brüsszel által folyósított előlegeket és ellentételezett fejlesztési számlákat nézzük.

Az ING Bank szakértője felhívta a figyelmet, hogy

számos elszámolási vitánk volt az Európai Bizottsággal, emiatt a pénzek lassan csorogtak az idén, így a rendelkezésre álló keretnek az előlegekkel együtt is csak a 27 százalékát fizette ki eddig az uniós testület.

Bár Magyarország a saját ambiciózus céljaihoz képest e téren egyelőre le van maradva, a mostani részeredménnyel is V4-es éllovas, hiszen ugyanez az arány a lengyeleknél 25, a cseheknél 22, a szlovákoknál 21 százalék.

A harmadik negyedéves, 5,2 százalékos igazított adattal a GDP-növekedés valószínűleg elérte a csúcsát, de a visegrádi országokban is hasonló folyamat látható – fejtette ki Jobbágy Sándor. A legnagyobb szinkron a szlovák és a cseh növekedéssel összevetve látható, ami a mindhárom országra jellemző, nagy súlyú autóiparnak és az exportvezérelt gazdaságnak tudható be. Az idén a magyar GDP gyorsabban emelkedhet a szlovák és a cseh gazdaságnál, megközelítheti a lengyel bővülés ütemét.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja