Nem változott az alapkamat és a kamatfolyosó sem

Nem módosította az alapkamat 0,90 százalékos szintjét a monetáris tanács keddi ülésén, a kamatfolyosó sem változott – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A monetáris tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése a tartós inflációs folyamatok függvénye – az MNB monetáris tanácsa.

A közleményben megjegyezték:

az adószűrt maginfláció emelkedik, ami a tartós inflációs tendenciák erősödésére utal.

Az infláció változékonysága számottevően növekedett, ezért a tanács a kilátások megítélésében a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatók alakulására.

A monetáris tanács változatlanul 0,9 százalékon hagyta az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,15 százalékon.

Az MNB egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja a fogyasztóiár-index 3 százalékos értékének fenntartható módon történő elérése – erősítették meg.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a döntés kapcsán elmondta, a jegybank előrejelzése szerint 2019 közepétől érhető el tartósan a 3 százalékos inflációs cél, ezért a Monetáris Tanács megítélése szerint a laza monetáris kondíciók fenntartására továbbra is szükség van, azonban a közelmúltban már jelezte, hogy 5-8 negyedéves időhorizonton már nem lesz fenntartható.

Ennek érdekében a szeptemberi ülésén a Monetáris Tanács döntött az eszköztár átalakításáról, így a 3 hónapos betét 2018. végéig megszűnik, a jegybanki alapkamat pedig a kötelező tartalékra és a preferenciális betétre vonatkozik a jövőben.

Előretekintve a jegybank két eszköz, a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges monetáris kondíciókat – közölte az elemző. Hozzátette, a Monetáris Tanács 2018. év végéig ugyancsak kivezeti a monetáris politikai célú IRS-eszköz és jelzáloglevél-vásárlási programot. Annak érdekében, hogy a kkv hitelezés során is erősödjön a fix hitelezés részaránya, bevezetésre kerül a Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix), amelynek keretében kibocsátásra kerülő likviditást az MNB alapkamaton kamatozó preferenciális betéti konstrukcióval sterilizálja. Az NHP fix konstrukció 2019 elején indul 1000 milliárd forintos keretösszeggel.

Az elmúlt hónapokban erősödtek a világgazdaság lassulásával kapcsolatos aggodalmak, míg az európai gazdaságok érdemi lassulást mutattak, mindezek hatására jelentősen csökkentek az amerikai és a német hozamok, valamint a piacok elkezdték kiárazni a Fed, valamint az EKB esetleges jövő évi kamatemeléseit. Mindezek hatására a forint árfolyama az elmúlt hónapokban némileg visszaerősödött, a bankközi és állampapírpiaci hozamok pedig lefelé korrigáltak.

A határidős kamatlábak a kamatok emelkedését, a nem hagyományos monetáris eszközök viszonylag gyors ütemű kivezetését, valamint a kamatok emelését árazzák, de feltehetően előbb-utóbb szintén lefelé korrigálhatnak

– mondta Suppan. Szerinte a monetáris kondíciók szigorítására a jövő év közepéig nem számíthatunk, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, egyrészt a forintlikviditást nyújtó swapállomány fokozatos szűkítésével, másrészt az egynapos kamatok (kamatfolyosó) lassú emelésével, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2020 közepéig változatlan maradhat. A tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet is támogathatja, mivel a Fed jövőre leállíthatja a kamatemelési ciklust, míg az EKB 2019 második felére várt kamatemelése későbbre tolódhat – fűzte hozzá.