Leginkább a Dunaújvárosi Egyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) műszaki képzésben részt vett hallgatók lehetnek elégedettek a keresetükkel, amely a diplomaszerzés után alulról súrolja a bruttó 500 ezer forintot – derül ki a diplomás pályakövetési rendszer adataiból. Eközben a sor másik végén a diplomás zeneszerzőket és bábművészeket találjuk, az ő a havi bérük alig éri el a bruttó 150 ezer forintot.
A frissdiplomások csaknem 70 százaléka vállal munkát a tanulmányai befejezése után, és havi bruttó 287 ezer forint az átlagjövedelmük, zömmel felsőfokú végzettséget igénylő pozíciót töltenek be.
A képzési területek szerinti összehasonlításban alapszakon és mesterszakon is az informatikusok fizetése a legmagasabb, bruttó 350, illetve 460 ezer forint az átlag.
A bölcsészek és a társadalomtudományok területén végzettek közül a legtöbb pénzt a BME-n, a Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Zsigmond Király Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomát szerzők viszik haza, a havi bruttójuk meghaladja a 300 ezer forintot.
A legkevesebbet a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Miskolci Egyetem bölcsészvégzettségű diplomásai keresik, a bérük bruttó 190 ezer forinthoz közelít.
A diplomások tizede a munkája mellett, másik egytizede pedig fő státuszban továbbra is a felsőoktatásban tanul. A végzettek 7,5 százalékának státuszáról nincs adat.
Ide tartoznak többek között a bejelentés nélkül külföldön tartózkodók, a nem regisztrált munkanélküliek, a bejelentés nélkül munkát végzők, valamint a háztartásbeliek. A diplomaszerzést követő egy-három évben alig 4 százalékos a regisztrált álláskeresők aránya. A diplomás álláskeresők között viszont minden tizedik művészetközvetítés szakon végzett.
Az Erasmus+ programban az előző évinél 122 ezerrel többen, mintegy 800 ezren vettek részt 2017-ben – közölte az Európai Bizottság. Magyarországról 17 431-en részesültek összesen 30 millió euró támogatásban. A legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről és a Budapesti Corvinus Egyetemről nyertek pályázatot. A magyarok körében a három legnépszerűbb célország Németország, Románia és Spanyolország volt. | VG
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.