BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Még tovább csökkenhetett az infláció

A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint 2,7 százalékkal emelkedhettek a fo­gyasztói árak tavaly decemberben, éppen a Magyar Nemzeti Bank várakozásaival megegyező mértékben.

Decemberben 2,7 százalékra mérséklődhetett a fogyasztói árindex a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint, míg a maginfláció 2,6 százalékon maradhatott az előző évhez képest. A pénzromlás tavaly átlagosan 2,9 százalék lehetett, az idén pedig a jegybanki céllal megegyező, 3 százalékos fogyasztói árindexet várnak az elemzők.

A fő mutató decemberre vonatkozó szakértői várakozása megegyezik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt havi Inflációs jelentésében közölt prognózissal. Az elemzőknél 0,1 százalékponttal kisebb drágulási ütemet vár a jegybank 2018-ban, és az idei árindex-előrejelzése is hasonló mértékben marad el a lapunk által megkérdezett szakértők konszenzusától.

Döntően az üzemanyagárak határozhatták meg decemberben az infláció alakulását. A 2017-es bázis magas volt, ám tavaly november–decemberben beszakadtak az üzemanyagárak, a többi területen azonban nem látunk markáns változást

– mondta lapunk kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

Főként az üzemanyagárak alakíthatták az inflációt az elmúlt hónapban
Fotó: Móricz-Sabján Simon

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője hozzátette: az októberben még 80,6 dolláros hordónkénti olajár novemberre 65,9 dollárra, míg decemberre 57,7 dollárra csökkent, ami már éves összehasonlításban is visszaesés, ez pedig jelentősen fékezhette a fogyasztói árindexet. Az élelmiszerek és a dohányáruk viszont átlag felett drágulhattak decemberben.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan átlag felett drágultak az élelmiszerek, az áremelkedés de­cemberben már kisebb volt, mint novemberben. A szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek inflációja a maginflációt felfelé hajthatta, vagyis hosszú idő után először a maginfláció magasabb lehet, mint a fogyasztói árindex.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint a bázishatás miatt – 2017 decemberében a fél év legalacsonyabb árindexét mérték – az éves alapon mért pénzromlás üteme nem mérséklődött novemberhez képest, az év utolsó hónapjában 3,2 százalékkal emelkedhettek a fogyasztói árak. Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője az üzemanyagárak 8 százalékos esése mellett azt hangsúlyozta, hogy míg a fogyasztói árindex 3 százalék alá süllyedhet, a maginfláció lassan tovább emelkedhetett.

További béremelkedésre és ezeknek az árakba történő begyűrűzésére számítunk

– ismertette a Világgazdasággal prognózisát Kuti Ákos, az MKB Bank vezető elemzője. A korábbi üzemanyagár-emelkedés egyszeri árnövelő hatása 2018 végén kifutott, ám a munkaerőpiac továbbra is feszes, és a bérek is emelkednek. Kuti Ákos szerint ezt az év közepétől részben ellensúlyozhatja a munkáltatói járulékok csökkentése. Varga Zoltán, az Equilor elemzője hozzátette: az idei, 3 százalék körüli áremelkedést továbbra is a belső fogyasztás és az olajár enyhe emelkedése támogathatja. Bár a forint árfolyama is fontos tényező, azt a jegybank szigorítása stabilan tarthatja.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.