Ezer forintra nőtt a fizikai órabér

A munkaerőhiány jelentősen átrendezte a piacot az elmúlt években: a bérek emelkednek, a munkáltatóknak egyre többet kell tenniük a dolgozók megtartásáért, ami nagyon megterheli a cégek költségvetését.

A fizikai munka átlagos órabére 2016-ban 776, 2017-ben 892, tavaly már 993 forint volt, vagyis a tavalyi 11 százalékos növekedés elmaradt az előző évi 15 százalékostól

– mutatott rá a Világgazdaságnak Hamrák Viktor, a Trenkwalder munkaerő-kölcsönzési üzletágának vezetője. Tapasztalata szerint a legtöbb nyitott pozíció az autóipart kiszolgáló munkakörökben van, sokakat keresnek, a gyártósori munkástól a nyelveket beszélő mérnökökig. Új és népszerű munkakörök főleg a közösségi média környékén formálódnak. A marketing például még mindig nagyon vonzó.

Az egyik legjobb kereseti lehetőséget az IT-pozíciók jelentik, ezekben beosztástól függetlenül átlag felett fizetnek.

Viszont továbbra is a végzettség nélküli, könnyű betanított munkákért adják a legkevesebbet, de e munkaköröknél is fontos a felelősség mértéke: nagyobb felelősséghez jóval több pénz párosulhat.

A munkáltatók már sokkal bőkezűbben áldoznak az alkalmazottak lojalitásának megőrzésére bónuszokkal és extra juttatásokkal, sőt egyre gyakrabban alkalmazzák munkavállalóik párjait is

– mondta Hamrák Viktor. Nagyobb cégeknél vannak óvodák is. A lényeg a lehető legvonzóbb munkahely kialakítása, a magasabb fizetés már nem elég.

Kialakulóban az élményalapú betanítás, melynek az a célja, hogy a munkavállaló már a belépésétől hatékonyan dolgozzon, és maradni akarjon. A nagy fluktuáció sok céget érint. A szakember szerint a toborzásra, a beilleszkedésre és a betanításra tervezett pénz többszörösét költik, és ez frusztrálja az egész vállalatot. A fluktuáció valamilyen formában mindenkinek nehézséget okoz, a gyártósoron jól teljesítő régi dolgozóktól egészen a felső vezetőkig. Az emiatti gondok a romló minőségen vagy a késedelmes kiszállításon keresztül eljuthatnak az ügyfelekig, így ez már a tulajdonosok problémájává is válik.

Ugyanakkor – mint Hamrák Viktor rámutatott – amióta elérhető az európai munkaerőpiac, azóta külföldre vándorol sok többre vágyó, a vándorlás hátrányait kezelni képes, de elsősorban is a jól teljesítő munkaerő.

A munkaerőhiány miatt a szűrők gyengültek, így a munkavállaló könnyebben jut be a hazai elsődleges munkaerőpiacra, és nehezebben is esik ki. E két tényező együtt kicsit lefelé mozdítja a munkaerő minőségét

– emelte ki a szakember. Viszont az automatizálásban és a digitalizációban van még elég tartalék, amellyel javítható a gazdasági tevékenység hatékonysága.

A dolgozók megszerzéséért és megtartásáért, a márka vonzerejének fokozásáért egyre több cég intenzíven építi munkáltatói imázsát.

Nagy a verseny a jó szakemberekért, a cégek igyekeznek minél szebb képet festeni magukról, nyilvánossá teszik a béreket. A buktató az, hogy a kép gyakran szebb a valóságnál, ezért az új munkavállaló csalódik. Ez az egyik oka a nagy fluktuációnak

– mutatott rá Sámson Dorottya munkaerőpiaci szakértő. Mint közölte, a statisztikák szerint az első évben 30 százalék feletti a fluktuáció a fehér- és kékgallérosok esetében is, a második évben már 20 százalék alatti.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható