Elemzők: idén is nőhetnek a fizetések

A KSH adatai szerint januárban 10,6 százalékkal nőttek a keresetek az egy évvel korábbiakhoz képest. A 2,7 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 7,7 százalékkal voltak magasabbak a tavaly januárinál. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 354 200 forint volt a bruttó átlagkereset.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kommentárja szerint tempós növekedéssel kezdték az évet a magyar átlagfizetések. Az elmúlt három évhez hasonlóan az idén is jelentős, 7 százalék körüli nettó reálbér-emelkedésre van kilátás.

A növekedés egyrészt a minimálbér és a garantált bérminimum idei növelésének köszönhető. Ez tolja fel a teljes bértáblát. Másrészt a munkaerőpiacon látható túlkereslet miatti béremelési nyomás is hozzájárul a fizetések emelkedéséhez.

Az idei már sorozatban a negyedik év lesz, amikor 7 százalék felett növekedést mutatnak a reálbérek, ami sok cég számára problémás lehet

– tette hozzá. Az elmúlt években megugró bértömeg a költségoldalon jelentkezik, ami két oldalról is kockázatot jelent a számukra. Az egyik az áremelési kényszer, a másik, hogy a termelékenységet, hatékonyságot kell javítani a magasabb bérek miatt.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint várakozásokat meghaladva nőttek az átlagos bruttó bérek januárban. A Takarékban várakozása szerint ebben az évben 9,6 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek és a garantált bérminimum 8 százalékos emelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt.

A várt 3 százalékos infláció mellett ez 6,5 százalékot kissé meghaladó reálbér növekedést eredményezhet, így 2013-tól 2019 végéig már összesen mintegy 51,5 százalékkal nőhetnek a reálbérek.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint a bérek januári növekedése elsősorban a munkaerőhiány eredményeként továbbra is erőteljes bérdinamikát jelez.

A következő hónapok adata ennél is dinamikusabb lehet, hiszen sok cégnél a bértárgyalások elhúzódtak, így később lesz emelés visszamenőleges hatállyal.

A munkaerőhiányt mutatja az is, hogy a növekedés nagyobb volt a versenyszférában, mint a közszférában, ahol szintén a későbbi hónapokban várható korrekció a közalkalmazottak és az egészségügyi dolgozók béremelése révén. A januári adatokat ezen felül befolyásolhatta a cafeteria rendszer átalakítása is.