Gigabírság az autóalkatrész piacon

Az Európai Bizottság március 5-én összesen közel 370 millió euró bírságot szabott ki amiatt, hogy autóbiztonsági alkatrészeket beszállító vállalkozások éveken keresztül kartelleztek egymással. Ez az eljárás csak a jéghegy csúcsa:

a Bizottság az elmúlt öt évben több mint két milliárd euró bírsággal sújtott gépjárműalkatrész-beszállító cégeket a fogyasztók megkárosítása miatt

– olvasható a Deloitte közleményében.

A versenyhatóságok mindig is kiemelt figyelmet szenteltek az autóiparnak. Ennek újabb példája a Bizottság most zárult kartelleljárása is, amelyben a hatóság megállapította, hogy három, a BMW- és Volkswagen-csoportnak biztonsági öveket, légzsákokat és kormánykerekeket beszállító vállalkozás éveken keresztül kartellezett egymással. A megbírságolt társaságok rendszeres kapcsolatot tartottak egymással:

irodáikban, éttermekben vagy szállodákban találkoztak és személyesen vagy telefonon és e-mailen üzletileg érzékeny információkat cseréltek és összehangolták a magatartásukat annak érdekében, hogy nagyobb profittal tudják értékesíteni a termékeiket. A Bizottság szerint a jogsértés jelentős kárt okozhatott az európai fogyasztóknak, mert tízből minden harmadik autót a kartellel megkárosított BMW- és Volkswagen-csoport értékesít.

A mostani ügy csak az egyik láncszeme azoknak a kartelleljárásoknak, amelyeket a Bizottság az utóbbi években indított gépjárműalkatrész gyártókkal szemben. A fékektől a légkondicionálón át a lámpákig, autóalkatrészek sokaságáról derült ki, hogy a versenyárnál sokkal magasabb áron kerülnek az autógyártó cégekhez a beszállítók összebeszélése miatt. Ez jelentős kárt okozhat a fogyasztóknak, akik gépjárműeiket így valószínűleg csak magasabb áron tudják megvásárolni – írja a közlemény.

A most lezárt ügyből is jól látható, hogy a Bizottság keményen lép fel a kartellező vállalkozásokkal szemben: rendszeresen több tíz- vagy akár százmillió eurós bírságokat szab ki a mostanihoz hasonló ügyekben. Ennek következménye az is, hogy sok vállalkozás dönt úgy:

együttműködik a versenyhatósággal, engedékenységi kérelem benyújtásával önként feltárja a jogsértést és ennek fejében teljes bírságmentességet vagy jelentős bírságcsökkentést kap. A mostani ügy is az egyik kartellező cég engedékenységi kérelme alapján indult, így a Bizottság rá nem szabott ki bírságot. A másik két vállalkozás szintén elismerte a jogsértést, az eljárásban együttműködött a versenyhatósággal, amelynek fejében 40 és 60 százalékos bírságcsökkentésben részesültek.

A Bizottság az utóbbi években folytatott, gépjárműalkatrészekkel kapcsolatos kartelleljárásokban több mint két milliárd euró bírság kiszabása mellett közel 1,7 milliárd eurónyi bírságot engedett el bírság alóli mentesség formájában, és ez az összeg még nagyobb, ha a hatóság által biztosított bírságcsökkentések összegét is figyelembe vesszük.

„Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a cégeknek megéri a versenyjogi jogsértés megelőzése érdekében versenyjogi megfelelési programot bevezetni. Már megtörtént jogsértés esetén sincs minden vesztve: a vállalkozáson belüli jogsértések feltárására számos eszköz áll rendelkezésre, és a versenyhatóságok által kidolgozott engedékenységi és egyezségi programok révén a hatóságokkal együttműködő cégekre kiszabott bírság jelentősen csökkenthető vagy akár el is kerülhető” – hangsúlyozta dr. Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csoportjának vezetője.