Monetáris fordulatot hozhat az infláció

Hétfőn közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a külkereskedelmi forgalom tavalyi és 2018. decemberi adatait, részletes holnapi jelentésében a kiskereskedelem januári forgalmi adatait, majd csütörtökön a januári ipari termelés első becslését ismerhetjük meg. Pénteken teszi közzé a Pénzügyminisztérium az államháztartás központi alrendszerének február végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját, és aznap publikálja a fogyasztói árak februári statisztikáját a KSH.

Mivel az év eleje szokásosan átárazási időszak, és az év eleji adóváltozások begyűrűzésével kapcsolatban is maradtak kérdőjelek a januári adatot követően, a februári adatok is izgalmakkal szolgálhatnak a befektetők számára – mondta Eppich Győző, az OTP Bank elemzője.

A „headline” inflációs adatokon felül mindenféleképpen érdemes lesz figyelni a Magyar Nemzeti Bank által kiemelten kezelt, adószűrt maginflációs mutatóra, mivel a jegybank ezt a mutatót tekinti irányadónak a hosszabb távú inflációs kilátások, így a monetáris politika jövőbeni iránya szempontjából is.

Ha az adószűrt maginfláció meghaladná a 3 százalékot, akkor a márciusi kamatdöntő üléssel kezdődően a jegybank az óvatos, kimért szigorítás útjára léphetne. Ugyanakkor a világgazdaság lassulása és a visszafogottabbá váló globális kamatvárakozások miatt az erősödő hazai inflációs nyomás ellenére is óvatos maradhat a jegybank – tette hozzá a szakérő.

A nemzetközi piacokon az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntő ülése ígér izgalmakat. Tavaly, az utolsó negyedévben tovább folytatódott a növekedés lassulása az euróövezetben, Olaszország technikai recesszióba került, de Németország is éppen csak elkerülte. Az azóta eltelt időszakban megjelent konjunktúraindikátorok sem adnak okot az optimizmusra. Az Európai Bizottság gazdasági hangulatindexe és a ZEW konjunktúraindexe is tovább romlott, a BMI-mutatók vegyesen alakultak.

Mindez együttesen a várakozások szerint arra fogja késztetni az EKB-t, hogy az idei évre vonatkozó GDP-előrejelzését csökkentse a mostani 1,7 százalékról, és feltehetőleg el fogja ismerni, hogy a növekedés körüli kockázatok emelkedtek. Ezt a bizonytalanságot erősíti a kereskedelmi háború alakulásának kiszámíthatatlansága is – véli Módos Dániel, az OTP Bank elemzője.

Bár korábban még úgy tűnt, hogy az EKB már 2019 második felében kamatot emelhet, a növekvő kockázatok miatt ez a lehetőség mára szertefoszlott, és az tűnik valószí nűbbnek, hogy 2020 előtt nem emel kamatot az EKB. A várakozások szerint a kockázatok még nem emelkedtek annyira – mondta az elemző –, hogy az EKB újra a lazítás felé kacsingasson, azonban ha ez mégis szóba kerülne a sajtótájékoztatón (például a TLTRO újbóli bevezetése), az okozhatna meglepetést a piacoknak.

A tengerentúlról munkaerőpiaci adatok érkeznek, amelyek hatással lehetnek a Fed kamatpolitikájára is.

Bár a negyedik negyedévben az Egyesül Államok növekedése meghaladta a várakozásokat, összességében több jel is afelé mutat, hogy a növekedés lassulni fog. Jelenleg 2019-re 2,5 százalék, 2020-ra 1,8 százalékos növekedés a piaci várakozás. A lassulás mögött Trump elnök fiskális lazítása pozitív hatásainak a kifutása és a kereskedelmi háború negatív hatásai állnak.

Több konjunktúraindikátor (gépjárműeladások, leading index) is a növekedés lassulására enged következtetni. Ráadásul az első negyedéves gazdasági teljesítményt a csaknem egy hónapig tartó kormányzati leállás negatív hatásai is rontani fogják.

Épp a növekedés körüli kockázatok miatt a Fed már hónapokkal korábban óvatosabb kommunikációra váltott, és bár korábban három kamatemelés volt kitűzve 2019-re, ma már senki sem vár szigorítást.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható