Több mint tíz százalékkal nőttek az átlagbérek

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 343 500 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 354 200 forint volt – írja a KSH.

A nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 228 400 forint volt, a kedvezményeket is figyelembe véve 235 500 forint.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 10,6 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 10,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A KSH adatai szerint a bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 376 700 forintot, míg a nők körében 311 300 forintot ért el, amely a férfiak esetében 11,8, a nők esetében pedig 9,8 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (634 200 forint), a – közfoglalkoztatottak jelentős részét magában foglaló – humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabb (230 900 forint).

Közfoglalkoztatottak nélkül a humán-egészségügy, szociális ellátás ágban a bruttó átlagkereset értéke 300 700 forint volt.

A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 267 700 forint, a 25–55 évesek esetében 356 300 forint, míg az 55 év felettieknél 337 200 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban 17,6 százalék, 11,2 százalék, illetve 10,0 százalék volt az előző évhez képest.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 327 000 forintra becsülhető, amely 10,6 százalékkal nőtt egy év alatt.

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,7 százalékos növekedése mellett a reálkereset 7,7 százalékkal emelkedett – írja a KSH.

Varga Mihály: egyre jobban megéri dolgozni hazánkban

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is folytatódott a keresetek növekedése Magyarországon, 2019 januárjában 10,6 százalékkal nőttek a bérek a nemzetgazdaságban – mondta Varga Mihály. A pénzügyminiszter hangsúlyozta:

egyre jobban megéri dolgozni hazánkban, hiszen a 2017-es és a tavalyi kimagasló reálbér-növekedés után januárban is nagymértékben, 7,7 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek.

A tárcavezető közölte: a kormány céljaival összhangban a minimálbér és a garantált bérminimum összege 2010 óta több mint a duplájára emelkedett, a munkáltatói adóterhek pedig folyamatosan csökkennek. Mint mondta, a minimálbérekkel együtt a magasabb kategóriába tartozó bérek is folyamatosan nőnek, a versenyszférában kimagasló mértékben, 11,8 százalékkal emelkedtek, ezzel párhuzamosan a legalább öt főt foglalkoztató vállalatok létszáma is 54 ezer fővel gyarapodott.

Nemzetgazdasági szinten 2010 januárjához képest a nettó keresetek átlagosan 64 százalékkal, egy gyermek esetén 70 százalékkal, a két gyermekeseknél több mint 83 százalékkal, a három vagy több gyermekes családoknál pedig duplájára emelkedtek.

Idén január 1-től tovább bővült a családi kedvezményre jogosultak köre és nőtt a kétgyermekes családok által igénybe vehető kedvezmény összege, így esetükben az átlagosnál is gyorsabban nőttek a nettó keresetek

– emelte ki Varga Mihály. Hozzátette, folyamatosan csökkennek a területi különbségek is. „Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya megyékben az országos átlag felett nőttek a bérek” – jelentette ki a miniszter. Varga Mihály a régiós összehasonlításról szólva elmondta,

az euróban kifejezett magyar bruttó bérek növekedtek a leggyorsabban 2010. és 2018. között a visegrádi országok közül.

A növekvő bérek miatt a munkaerő-kínálat is tovább bővül, mivel egyre jobban megéri dolgozni az országban, a munkahelyek száma is dinamikus emelkedést mutat. A pénzügyminiszter hozzátette, a kormány 2019. egészére nézve is jelentős béremelkedéssel számol.