BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Új célpontot választott a NAV, komoly szankciók jöhetnek

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) január végén kezdte meg a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó társaságok ellenőrzését.

Az ellenőrzések során kiemelten vizsgálják a foglalkoztatással kapcsolatos bejelentési, bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítését. Ezen túlmenően igyekeznek feltárni az adóelkerülési célból létesített fiktív munkaerő-kölcsönzési gyakorlatot, amelynek során nem csupán a kölcsönbe adó, hanem a munkaerő-kölcsönzést igénybe vevő cégek is komoly szankciókra számíthatnak – figyelmeztet a BDO Legal Jókay & Társai Ügyvédi Iroda.

Fotó: VG / Vémi Zoltán

Az adóhatóság láthatóan újult erővel igyekszik visszaszorítani azt a gyakorlatot, hogy olyan munkaerő-kölcsönző cégek asszisztáljanak jelentős létszámot foglalkoztató vállalkozások adóteher-optimalizálási törekvéseihez, amelyek adó- és járulékelkerülési célból jöttek létre, és működésük mind a foglalkoztatottakat, mind a központi költségvetést jelentősen megkárosítja.

Ennek megfelelően előfordulhat, hogy az adóhatóság átminősíti a jogviszonyokat. Ennek adott esetben kiindulási alapja lehet, ha a kölcsönvevő olyan személyek tekintetében veszi igénybe a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatást, akiket korábban saját maga közvetlenül alkalmazott. A jogviszony átminősítésével az adóhatóság a kölcsönbe-adó által kibocsátott számlákat fiktívnek minősítheti, ami az adójogi kockázaton túl büntetőjogi kockázattal jár

– mutat rá Dr. Hangyási Gábor, a BDO Legal adójogi osztályának vezetője.

Az adóhatóság ugyancsak szigorúan ellenőrzi a munkaidőre vonatkozó szabályok betartását, többször előfordult ugyanis, hogy a kölcsönbeadók részmunkaidős foglalkoztatottként jelentették be a ténylegesen teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat.

Jelentős mértékű retorziók

A jogviszony átminősítése általában tetemes adóhiány megállapításával jár, melyet 50, de hamis bizonylatok esetén akár 200 százalékos adóbírság is terhelhet. Ezt a tétel tovább növeli a késedelmi pótlék, illetve a hiányos vagy valótlan tartalmú bejelentés esetén kirótt bírság, amely személyenként 500 ezer forint.

A bejelentés elmulasztása pedig személyenként 1 millió forintos bírsággal jár.

Nem nehéz kiszámolni, hogy már egy kisebb, néhány tíz főt kölcsönző cég esetében is könnyen összeszedhető egy több tízmillió forintos nagyságrendű büntetés, a büntetőjogi vonzatokról nem is beszélve.

A közlemény szerint a munkaerő-kölcsönzés területén tapasztalható, nagy visszhanggal járó visszaélések miatt a revizorok bizalmatlanul állhatnak a terület tisztességes szereplőihez is az ellenőrzések során, így különösen fontos, hogy a jogkövető társaságok felkészülten várják az esetleges ellenőrzést, a kockázataikat pedig még az megelőzően feltárják.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.