Előretörnek a vidéki repülőterek

Mikorra készül el a regionális repülőtér-fejlesztési koncepció? Része-e a tervnek a ferihegyi cargo részbeni máshová terelése?

Magyarországon több mint száz kisebb-nagyobb repülőtér van, ezek egy részében az állam is tulajdonos. A közeljövőben a kormány elé kerülhet a vidéki regionális repterek fejlesztési és üzemeltetési koncepciója, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium készít. A gazdaság-, turizmus- és iparfejlesztési fókuszú elképzelések figyelembe veszik az üzemeltetők üzleti terveit, légitársaságokkal folytatott menetrendi tárgyalásait. A debreceni lehetőségeket erősen meghatározzák a város közelébe települt iparvállalatok elvárásai, a keleti irányú utazási szándékok. Sármelléken hatmilliárdos fejlesztési program valósulhat meg, a győr-péri repülőtér már most nyereséges. Békéscsaba, Szeged és Székesfehérvár-Börgönd a Modern váro­sok programban szerepel, de vizsgálatra érdemesek a kibontakozás esélyei a hévízi, kecskeméti, pécsi repülőtér esetében is. A koncepció alapvetően a repterek hosszú távú támogatásának mikéntjére összpontosít, szem előtt tartva a régiófejlesztési és befektetésösztönzési szempontokat. Az anyag a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér áruszállítási kapacitásainak esetleges áthelyezésével nem foglalkozik. A teherszállítás irányait, célállomásait alapvetően a fuvaroztatók igényei határozzák meg.

Mikorra lesz olyan mértékben hajózható a Duna, mint más országokban?

A hajózás gazdaságossága elsősorban a szállítható áru mennyiségén múlik, ami a kiszámíthatatlan vízjárás által alakított vízmélységtől függ. Egy folyó hajózhatóságát a duzzasztóval szabályozott szakaszokon a zsilip rendelkezésre állása ronthatja, a szabad folyású részeken pedig a mélységhiány és a gázlók. Az elmúlt években az alacsony vízállás miatt a hazaihoz hasonló korlátozások voltak a Duna román–bolgár közös szakaszán is, de a helyzet nem errefelé, hanem a németországi szabad folyású szakaszokon volt a legrosszabb. A kormány a hajóútfejlesztést komplex megközelítéssel kezeli, kizárólag olyan beavatkozásokat tart elfogadhatónak, amelyek maradéktalanul megfelelnek a vízgazdálkodás, víz- és környezetvédelem céljainak és előírásainak. CEF-támogatással már készül a magyarországi TEN-T belvízi út helyzetértékelő tanulmánya. A cél a hajóútszűkületek és a gázlók megszüntetésére alkalmas műszaki megoldások kidolgozása a Duna teljes hazai szakaszára 2020. szeptember végéig.

Mik a közúti és a vasúti szakmai szervezetek javaslatai, kérései?

A közúti fuvarozói érdekképviseletektől Palkovics László miniszter tavaly novemberben vette át a fejlesztésijavaslat-csomagot, a társtárcák és érdekképviseletek bevonásával 16 munkacsoport jött létre. A vasútvállalatokat tömörítő Hungrail kezdeményezései a szabályozáson felül kitérnek az állami szerepvállalás mértékére, a hálózat-hozzáférési díjak nagyságára, a vasútiszakember-hiány kezelésére és a vizsgáztatás egyszerűsítésére is. Az innovációs tárca megkezdte a teljes hazai vasúti oktatási és vizsgáztatási rendszer felülvizsgálatát, amely akár már az idén befejeződhet. Az elképzelések fontos része a korszerű eszközök (e-learning, szimulátorok) használata. Az oktatás a mostaninál kisebb óraszámban, egymásra épülő modulokban történne.

A teljes interjú a Világgazdaság keddi számában olvasható