Előretörnek a vidéki repülőterek
Mikorra készül el a regionális repülőtér-fejlesztési koncepció? Része-e a tervnek a ferihegyi cargo részbeni máshová terelése?
Magyarországon több mint száz kisebb-nagyobb repülőtér van, ezek egy részében az állam is tulajdonos. A közeljövőben a kormány elé kerülhet a vidéki regionális repterek fejlesztési és üzemeltetési koncepciója, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium készít. A gazdaság-, turizmus- és iparfejlesztési fókuszú elképzelések figyelembe veszik az üzemeltetők üzleti terveit, légitársaságokkal folytatott menetrendi tárgyalásait. A debreceni lehetőségeket erősen meghatározzák a város közelébe települt iparvállalatok elvárásai, a keleti irányú utazási szándékok. Sármelléken hatmilliárdos fejlesztési program valósulhat meg, a győr-péri repülőtér már most nyereséges. Békéscsaba, Szeged és Székesfehérvár-Börgönd a Modern városok programban szerepel, de vizsgálatra érdemesek a kibontakozás esélyei a hévízi, kecskeméti, pécsi repülőtér esetében is. A koncepció alapvetően a repterek hosszú távú támogatásának mikéntjére összpontosít, szem előtt tartva a régiófejlesztési és befektetésösztönzési szempontokat. Az anyag a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér áruszállítási kapacitásainak esetleges áthelyezésével nem foglalkozik. A teherszállítás irányait, célállomásait alapvetően a fuvaroztatók igényei határozzák meg.
Mikorra lesz olyan mértékben hajózható a Duna, mint más országokban?
A hajózás gazdaságossága elsősorban a szállítható áru mennyiségén múlik, ami a kiszámíthatatlan vízjárás által alakított vízmélységtől függ. Egy folyó hajózhatóságát a duzzasztóval szabályozott szakaszokon a zsilip rendelkezésre állása ronthatja, a szabad folyású részeken pedig a mélységhiány és a gázlók. Az elmúlt években az alacsony vízállás miatt a hazaihoz hasonló korlátozások voltak a Duna román–bolgár közös szakaszán is, de a helyzet nem errefelé, hanem a németországi szabad folyású szakaszokon volt a legrosszabb. A kormány a hajóútfejlesztést komplex megközelítéssel kezeli, kizárólag olyan beavatkozásokat tart elfogadhatónak, amelyek maradéktalanul megfelelnek a vízgazdálkodás, víz- és környezetvédelem céljainak és előírásainak. CEF-támogatással már készül a magyarországi TEN-T belvízi út helyzetértékelő tanulmánya. A cél a hajóútszűkületek és a gázlók megszüntetésére alkalmas műszaki megoldások kidolgozása a Duna teljes hazai szakaszára 2020. szeptember végéig.
Mik a közúti és a vasúti szakmai szervezetek javaslatai, kérései?
A közúti fuvarozói érdekképviseletektől Palkovics László miniszter tavaly novemberben vette át a fejlesztésijavaslat-csomagot, a társtárcák és érdekképviseletek bevonásával 16 munkacsoport jött létre. A vasútvállalatokat tömörítő Hungrail kezdeményezései a szabályozáson felül kitérnek az állami szerepvállalás mértékére, a hálózat-hozzáférési díjak nagyságára, a vasútiszakember-hiány kezelésére és a vizsgáztatás egyszerűsítésére is. Az innovációs tárca megkezdte a teljes hazai vasúti oktatási és vizsgáztatási rendszer felülvizsgálatát, amely akár már az idén befejeződhet. Az elképzelések fontos része a korszerű eszközök (e-learning, szimulátorok) használata. Az oktatás a mostaninál kisebb óraszámban, egymásra épülő modulokban történne.
A teljes interjú a Világgazdaság keddi számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.