Pörög a lízingbiznisz Európa-szerte

Folytatódott a növekedés az európai lízingpiacon 2018-ban – derül ki a a vezető európai lízingcégeket tömörítő szervezet, a Magyar Lízingszövetséggel is együttműködő Leaseurope legfrissebb – előzetes – adataiból.

Bővülés eltérésekkel

Az új kihelyezéseknél a 2014 és 2017 között látott kimagasló tempótól valamivel mérsékeltebb, 7,3 százalékos növekedést történt 2018-ban az európai piacon.

A tőkekintlévőség pedig 6,3 százalékkal növekedett.

A különböző lízingpiaci szegmensekben eltérő eredmények születtek. A növekedés motorja a berendezés- és eszközfinanszírozás volt: az új kihelyezések 9,8 százalékkal növekedtek. Igaz földrajzi szempontból voltak eltérések, akadt ugyanis olyan ország, ahol minimális csökkenés következett be, de volt példa két számjegyű bővülésre is. A járműfinanszírozás gyengébben szerepelt: 5,9 százalékos volt a növekedés ezen a részpiacon. Ez elmarad a korábbi években elért ütemtől, ami részben az új – 2018-ban életbe lépett – károsanyag-kibocsátási szabályokkal magyarázható.

Az ingatlanlízing-piac is a gyengébben teljesítők közé tartozott a maga 3,2 százalékos bővülésével.

Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára elmondta, hogy a magyar piac az azt megelőző évhez hasonlóan 2018-ban is az európainál jóval nagyobb növekedést ért el: az új kihelyezések összege megközelítette a 700 milliárd forintot, ami 13 százalékos expanziót jelentett. Míg a korábbi években a növekedés struktúráját tekintve a magyar piac jobban együtt mozgott az európaival, tavaly hazánkban egyértelműen a járműszektor, és ezen belül is a személy- és kishaszongépjárművek finanszírozása volt a húzóágazat.

Ebben a szegmensben az új kihelyezések 34 százalékkal emelkedtek 2018-ban.

Régió országaival összevetve sincs szégyenkezni valója a magyar lízingszektornak: Ausztria büszkélkedhet hasonló – 11 százalékos – növekedési rátával, és csak Lengyelország haladja meg azt, egy európai szinten is kiemelkedő 22 százalékos bővüléssel.

Fokozottabb, de kezelhető rizikó

A teljes piac növekedésével párhuzamosan az európai lízingcégek jövedelmezősége az előző évhez képest 2018-ban némileg csökkent a Leaseurope indexe (A Leaseurope tagvállalatainak összesített adatai alapján készült mutató) szerint. Bár a kihelyezett összeg volumenének növekedése nyomán bevételek gyarapodtak, ám a költségeknél ezt meghaladó emelkedés ment végbe. Ennek eredményeként

a kiadások és bevételek egyenlegét tükröző úgynevezett cost/income mutató szerény mértékben 48,5 százalékra romlott.

2017-ben a költségemelkedést kompenzálta a kockázati költségek alakulása, ám utóbbiak 2018-ben a felfelé mozdultak a 2017-es történelmi mélypontról. Fontos azonban, hogy így is alacsony szinten, 0,28 százalékon maradtak. A Leaseurope összesítése szerint a tőkearányos és az eszközarányos mutató is csökkent tavaly az egy évvel korábbi szinthez képest.

Lassuló növekedésre van kilátás

Hayley McEwen, a Leaseurope illetékes vezetője az európai eredményeket kommentálva elmondta:

2018-ban már nem a gépjárműlízing volt a növekedés legfőbb hajtóereje, hanem az eszközfinanszírozás volt az igazi sztár.”

A legtöbb nyugat-európai országban az eszközlízing hajtotta a piacot, kivéve Portugáliát és Franciaországot. Hozzátette, az itt elért növekedés meghaladja az eszközökbe történt befektetések növekedését, vagyis a lízing szerepe azok finanszírozásában tovább növekedett.

Kedvező, hogy 2018-ban az eszközfinanszírozásban elért növekedés meghaladta a eszközberuházások teljes európai piacon bekövetkezett körülbelül 5,8 százalékos növekedését.

2019-ben és 2020-ban viszont mérsékeltebb eredmények várhatóak az eszközberuházásoknál Európában, a Leaseurope szerint 3,6 százalékos emelkedésre lehet számítani.

A szervezet szakértői szerint ezért különösen fontos, hogy az európai lízingcégek megtartsák a pozícióikat és kulcsfontosságú finanszírozóként továbbra segítsék az európai gazdasági növekedést.

A Magyar Lízingszövetség tagvállalatainál hasonlóak a célok, univerzális eszközfinanszírozóként, rugalmas és költséghatékony konstrukciókkal segítsék a vállalkozások beruházásainak megvalósítását és fejlődését, ezen keresztül a magyar gazdaság bővülését