Tízszer többet telefonálnak az előfizetésesek a kártyásoknál

A vizsgált időszakban a SIM-kártyák száma gyakorlatilag nem változott (11 millió körüli). Folytatódott azonban a kártyák előfizetői típus szerinti átrendeződése, miszerint egyre többen választják az előfizetéses szolgáltatást a kártyás megoldás helyett. Az elmúlt három év alatt több mint négyszeresére nőtt a mobilinternet szolgáltatás adatforgalma, és a mobiltelefon hívásforgalma is jelentős mértékben bővült. Ennek döntő része 3G hálózaton zajlott, de míg 2015-ben a másik hányadot főleg a 2G jelentette, addig az időszak végére már a 4G is jelentős részt tett ki.

Jelentős különbségek láthatók az egy SIM-kártyára jutó havi átlagos forgalom tekintetében is, a tavalyi év végén tízszer többet telefonáltak az előfizetéses ügyfelek a kártyásoknál, a teljes hívásforgalomnak közel a 95 százalékát előfizetéses mobilról indították.

Egyre kevesebb vezetékes számot hívnak mobilról az ügyfelek, az indított hívások 94 százaléka mobil irányú.

Jelentős változás, hogy a nagyképernyős (tablet) szegmens SIM-kártya száma évek óta stagnál, az okostelefonok szegmense azonban rendkívüli erősödést mutat. Az összes mobilinternet kártyának már több mint a 90 százaléka okostelefonokban. Fontos viszont, hogy a nagyképernyős szegmens esetében az egységkártyára jutó havi adatforgalom még mindig több mint nyolcszorosa az okostelefonhoz képest. A teljes forgalom azonban nem változik a nagyképernyős szegmensben, tehát a vizsgált időszak végén is 37 százalék körül alakult.

Évekig jelentés nélkül

Az NMHH 2015 közepéig közzétett havi gyorsjelentéseket a mobilpiacról, ennek megszűnése több okra vezethető vissza. Például önkéntes adatszolgáltatáson alapult, több módszertani probléma is felvetődött, és egy idő után a szolgáltatók úgy döntöttek, nem szeretnének tovább adatokat adni. A hatóság szerint azonban van igény arra, hogy legyen egy átfogó kép a mobilpiacról, így egy 2016-os törvénymódosítással megteremtették annak feltételét, hogy kérhessenek erre a célra adatokat, a szolgáltatóknak pedig kötelező legyen az adatközlés. A hatóság szabályozási igazgatója elmondta, a törvénymódosítással komoly tárgyalások kezdődtek a mobilszolgáltatókkal az adatközlés módjáról, hogy senki piaci érdekei se sérüljenek.

A nemrég véget ért tárgyalássorozat eredményeként továbbra sem lesznek gyorsjelentések – amellyel szemben egyébként a legnagyobb kritika az volt, hogy a szolgáltatók könnyebben tudtak reagálni egymás akcióira, és ez nem feltétlenül használt a piaci versenynek – hanem félévente publikálnak jelentést négy hónapos késleltetéssel a tárgyidőszakhoz képest. Ezzel kizárható, hogy egymás gyors piaci akcióira tudjanak reagálni a szolgáltatók a jelentés alapján.

A ma megjelenő új jelentéshez a három nagy mobilszolgáltatótól kért adatokat a hatóság, valamint a saját rádiótelefon hálózattal nem rendelkező 9 szolgáltatótól. Az adatszolgáltatás negyedévente rendszeresen meg fog történni, és a hatóság ezeket feldolgozva félévente fogja megjelentetni.

Az NMHH a tervei szerint a vezetékes és műsorszolgáltatás esetében is áttér majd erre a nagyobb időszakot átölelő jelentési rendszerre (ezeken a területeken jelenleg még gyorsjelentések vannak).