Átalakul az önkéntes nyugdíjrendszer

Az unió csaknem minden ötödik lakója (19 százalék) 65 éves vagy annál idősebb volt 2017-ben. Kelet-Közép-Európában a legfrissebb adatok szerint az eltartott népesség aránya már csak Szlovákiában és Lengyelországban kevesebb 50 százaléknál. Magyarországon ez a mutató 2018 elején lépte át a lélektani küszöböt, ami a 2012-es 45,7 százalékhoz képest drámai változás. Ezzel párhuzamosan gyorsan nő az öregedési index is a régióban.

Európa demográfiai kihívásai már évtizedek óta világosan láthatók a döntéshozók számára is, néhány évtizeden belül a régióban megduplázódik a száz munkavállalóra jutó időskorúak száma.

Az önkéntes nyugdíjpénztári ág bevezetése a régióban a 90-es évek végén kezdődött meg, válaszként ezekre a kihívásokra, és hogy csökkentse a függést az állami rendszertől. A legtöbb esetben a nyugdíjrendszerek kötelező pillérére támaszkodva kezdődött az új ág építése, és már néhány év múlva látszott, hogy nem fenntartható.

A magas kezelési és portfóliótartási költségek nehezen voltak hozzáilleszthetők a rövidebb hátralévő életciklusokhoz. Emellett a rendszer bevezetése magában hordozta a kötelező ág bevételcsökkenését, amire a régiós kormányzatok magasabb kötelező hozzájárulással vagy megemelt nyugdíjkorhatárral reagáltak.

Az Erste friss elemzése áttekinti a régiós országok rendszereinek kialakulását.

Romániában viszonylag későn, 2008-ra épült ki a hárompilléres nyugdíjrendszer, amely a felosztó-kirovó ág mellett egy kötelező magán- és az önkéntes harmadik ágat tartalmazta egészen a legutóbbi időkig.

A változások után, amelyek a bevezetett szektoradó mellett szabályozták a rendszerhez tartozó kötelező tőkekövetelmények megemelését és a nyugdíjpénztári költségszint maximálását, most az egyénnek lehetősége van arra, hogy kilépjen.

Szlovákia hasonló rendszert felépítve eleinte a befizetések kezdeti csökkenését tapasztalta, majd a hitelpiaci válság után radikális döntést hozott: kötelezővé tette szinte a teljes részvénypiaci portfólió leépítését, ami a hatalmas tőkeveszteségek leírásával járt. Ezek után valamennyi szlovák alap csak nagyon alacsony kockázatú kötvénypiaci eszközzel töltötte fel a portfólióját.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható