Hárommilliárd forintból épít új üzemet a MOL Zalaegerszegen

A tárcavezető kiemelte: miközben az Európai Unió és a világgazdaság egészében fokozatos lassulás figyelhető meg, a magyar gazdaság egyre jobban teljesít. A növekedés üteme csak Írországban, Máltán és Lengyelországban volt magasabb, mint Magyarországon, és a 3,6 százalékos munkanélküliségi ráta a harmadik legalacsonyabb az Európai Unióban.

– utalt a pénzügyminiszter a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legutóbbi éves jelentésére. A kormány azon dolgozik, hogy a vállalatok működését támogató gazdaságpolitikai keretek erősítésével és a munkaerő-piaci feltételek javításával fenntartsa a jelenlegi kedvező folyamatokat – hívta fel a figyelmet Varga Mihály. Mint mondta: a kormány célja megvédeni az elmúlt években elért eredményeket a gazdaság növekedése, a foglalkoztatási helyzet javulása, a bérek emelkedése és a családok támogatása terén is.

A magyar kormány által már elfogadott versenyképességi program, a családvédelmi akcióterv és a kidolgozás alatt álló gazdaságvédelmi akcióterv ezt a célt szolgálják, ellensúlyozni kívánják a belső – például népesedési – és a külső – például világgazdasági – kihívásokat is.

Varga Mihály a vállalat beruházásáról szólva elmondta:

A 3 milliárd forintos beruházásból megépülő gumibitumen üzem teljes mértékben magyar fejlesztésen alapul. A beruházást a kormány 750 millió forinttal támogatja.

A pénzügyminiszter kifejtette: az új üzem belföldön és a külpiacokon is versenyképes, hozzáadott értéket jelentő, saját fejlesztésű terméket állít elő, ami a felhasznált gumiabroncsok miatt jelentősen hozzájárul a környezetterhelés csökkentéséhez.

A Pannon Egyetemmel közösen kikísérletezett terméknek köszönhetően egyre jobb minőségű utak épülhetnek majd Magyarországon, a 15 éve épült kísérleti szakaszon például egyetlen kátyú sem keletkezett, ami nem elhanyagolható szempont, figyelembe véve, hogy évente 90 milliárd forintba kerül az állami útfenntartás

- jelezte a miniszter.

Varga Mihály közölte: a magyar gazdaság kilátásai jók, a bruttó hazai termék (GDP) tavaly 5 százalékkal bővült, ami háromszorosa az európai uniós átlagnak, és az első negyedévben is jó eséllyel 5 százalék fölött várható a növekedés. A 2010 óta eltelt időszakban 48 százalékkal erősödött a magyar ipar, a foglalkoztatottsági ráta pedig soha nem volt ilyen magas, megközelítette a 70 százalékot, több mint 4,5 millió ember dolgozik, és a növekedés túlnyomó többsége a versenyszférában valósult meg. A reálkeresetek tavaly 8,3 százalékkal nőttek, ami plusz egyhavi bért jelent, a családi adókedvezmény révén pedig a nettó átlagkereset 73 százalékkal emelkedett 2010 óta azoknál a családoknál, ahol ezt igénybe tudják venni – sorolta a pénzügyminiszter.

Jelezte ugyanakkor, hogy

a német gazdaság jó féléve egyre inkább recesszióban van, ami hosszabb távon hatni fog a magyar gazdaságra is, a magyar ipar teljesítménye azonban eltér a németétől,

mert „új piacaink vannak, magasabb a beruházási hányad és nőtt az ipar”. Az EU-ban tavaly a negyedik legmagasabb növekedés volt a magyar gazdaságé, a harmadik legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, a cél pedig továbbra is az, hogy növekedés az uniós átlag felett legyen két százalékponttal – ismételte el. A nemzeti versenyképességi program szerint a következő időszakban szükség van azonban a vállalati környezet javítására, a kutatás-fejlesztés erősítésére és a munkavállalók képzettségének növelésére.

Varga Mihály kitért arra is, hogy 2015-ben indította el a kormány az uniós támogatásokból „kiszoruló” nagyvállalatok támogatási programját. Új technológiák bevezetésére, a versenyképesség javítására, az adó- és járulékbevételek növelésével járó beruházásokra eddig 110 szerződést kötöttek, aminek révén 65 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással 160 milliárd forint értékű beruházás valósult meg és 2300 új munkahely jött létre az országban – ismertette a miniszter.

Hernádi Zsolt, a Mol csoport elnök-vezérigazgatója a rendezvényen azt mondta:

az új üzem az innovatív technológia és a felelős vállalati gondolkodás összekapcsolása. Zala, mint a magyar olajipar bölcsője – ahol 1937-ben állították termelésbe az első olajkutat – ma is az egyik legfontosabb bázisa a magyar kőolajiparnak.

A Pannon Egyetemmel közösen kifejlesztett technológiával 2012 óta 60 kilométer útszakasz készült el, amelyhez 50 ezer gumiabroncsot használtak fel. Az új üzemben 2020-ban indul el a termelés, évente 20 ezer tonna gumibitument állítanak elő, amelyhez 3000 tonna, félmillió darab használt gumiabroncsra lesz igény. Mindez évente 200 kilométernyi, hosszabb élettartamú, alacsonyabb zajterhelésű burkolat, biztonságosabb közlekedést lehetővé tevő útszakasz aszfaltozására elegendő – részletezte Hernádi Zsolt.

Vigh László, a térség fideszes országgyűlési képviselője emlékeztetett arra, hogy

45 milliárd forintos beruházással zajlik az önvezető és elektromos autók vizsgálatára is alkalmas zalaegerszegi tesztpálya építése,

ami a biztonságos közlekedést szolgáló kísérletek terepe lesz. Ehhez kapcsolódva épül a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő új gyorsforgalmi út is.

Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a zalai megyeszékhely egyik legfontosabb vállalata az 1952-ben létrehozott Mol olajfinomító. A mostani bővítés pedig kiválóan illeszkedik a város gazdaságfejlesztési programjához, amelynek révén 2014 óta 4000 új munkahelyet hoztak létre Zalaegerszegen.